Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
A mellett 1692 február 5-én útnak indította kedves öcscsét, Pál püspököt, menjen helyette Bécsbe tanácskozni a magyar ügyekről, s adjon át Lipótnak 100.000 forintot készpénzben. Február 19-én utánna küldött levelében röviden jelezte azt is, mivel érveljen a kincstár ellenvetéseire. Ha azt mondanák, írja, hogy rokonainak sokat adott, mondja meg, hogy szerzett vagyonának harmad részével a király engedélye nélkül is szabadon rendelkezhetett, s hogy tizedrészét se adta a rokonoknak, a mit közczélra adományoz végrendeleteiben. Kürtöt 13.000, Rárót 30.000, Széplakot 20.000, Felsővidéket 50.000, Egervárt 36.000 forintért szerezte, ezen birtokok ára együtt se tesz ki annyit, a mennyit csak a királynak adott : 220.000 forintot. Mennyit hagyott más czélra ? Ő egyébként végrendelete megerősítését kéri, a mihez a király már egyszer hozzájárult. Zálogba vett birtokaihoz mi köze a kamaráknak ? Még életében visszaválthatják tőle ! Széchényi Pál ezen bécsi útja nem is járt eredmény nélkül: magával hozta Lipót 1692 márczius 6-án kelt megerősítését az érsek 1692 január 22-én kelt végrendeletére. 24 3 Mint láttuk, a kamarák képviselői nagyobb akadályt nem is gördítettek Széchényi végrendeletének teljesítése elé, a leltározásnál előfordult nehézségek a dolog lényegére nem vonatkoztak. A végrendeletekben foglalt alapítványok felülvizsgálását a Kollonics bibornok alatt kiküldött bizottság 1695 nyarán vette tárgyalás alá. E bizottság munkálatainak iratait nem találtuk fel, arról tehát kimerítően nem szólhatunk. A család azonban igyekezett az elhunyt magánjavaihoz való jogait érvényesíteni. így az 1689-ben kelt alapítvány közül többet érvénytelenítettek, melyekre nézve bebizonyult, hogy az érsek azért hagyta akkor javai nagyobb részét kegyes czélokra, mert a kamara azok jogos tulajdonában 1687-ben megtámadta. A megszakítás nélküli birtoklás elvén bizonyította be Széchényi György gróf azt is pld., hogy az elhunyt később maga is megváltoztatta Nezsider és Nyulas elhagyományozási szándékát, mert az alapító levelek kiadása után is kezükön hagyta a két birtokot. Mindamellett az érsek hagyatékára vonatkozó magánjogi keresetek még hosszú ideig eltartanak. Az esztergomi káptalan a végrehajtók ellen 1697-ben Lipót előtt emelt keresetet 4600 forint
