Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

művelik, sem a féltelkesek és zsellérek ; az öttevényi szigetiek nem dézsmáznak természetben, hanem pénzzel; más föld után irtás czímén nem adóznak, pedig gyepet szántottak fel, az osztag dézsmálásánál nem engedik azt felhányni. Széchényi a levélre vezetett fogalmazvány szerint meghagyta a rárói gazdatisztnek, szigorúan adjon ki a dézsmára vonatkozólag utasítást, ha nem javulnak meg, karhatalommal is hajtsák be tőlük a tizedet. Következetessége és határozottsága nyilvánul meg azon pernek megítélésében is, a mely a káptalan és a pannonhalmi főapátság között szomszédos birtokok határai miatt keletkezett._ A káptalan tanácsot kérő soraira 1693 július 15-én azt írja, hogy ő a főapát beiktatására a kanczellárt kérte fel. Ajánlja, igyekezzék a káptalan is békésen megegyezni, mert ha már világi emberek is el tudják ilyen úton intézni ügyeiket, visszatetsző, hogy az egyháziak pereskednek, bár a főapát becsületből védi magát, a káptalan rneg azért, mert nem az apátoktól kapta a peres birtokot. A perben mint békebíró a nyitrai püspök, Jaklin Balázs alkanczellár fog eljárni, írja aug. 11-ki levelében, de csak úgy tárgyaljanak vele, ha kibékíteni akarja őket, Ítélethozatalra nem illetékes. Megnyugvással olvasta, írja aug. 24-én, hogy a peres felek közt megállapodás van tervbe véve. Azért helyesli különösen, hogy nem vitték bíróság elé az ügyet, a mit egyébként nem is engedett volna meg. Szerinte Kollonics azért közömbös a per iránt, mert nem ismeri. Széchényi akaratán kívül az udvar mégis Jaklin mellé Maholányi személynököt rendelte az ügyben való bíráskodásra. Az érsek minden lehetőt megtett ezen világi bíróság kiküldése ellen, írja okt. 22-én, de hiába. Figyelmezteti azért a kanonokokat, ha Jaklin, mint az ő megbízottja jelenik meg köztök, tárgyaljanak vele, másként nem. A főapát előtte hasonló nézetét fejezte ki, csodálkozik azért olyan nyilatkozatán, hogy nem törvényre megy, hanem alkudozni. Deczember 1-én bizalmasan azt tanácsolja, az ügyben egy hajszálnyit se engedjenek, igaz ugyan, hogy a király küldte ki az említett bírákat, még se térjenek más útra, ha mindjárt a pápa elé is kerülne a per. Nem járulhat hozzá ahhoz, hogy világi bírák Ítélkezzenek egyházi ügyben. Primási jogainak védelmezése miatt avatkozott bele Draskovich Ádám gróf és neje házasságának ügyébe is. A kérdés úgy