Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

akkor kánoni pert indít ellenük a Pozsonyban nemsokára egybe­gyűlő püspökök előtt. Eljárásuk azért is jogtalan, mert amazok közt is vannak derék papok, kik éppen úgy megérdemlik a fizetést, mint a kik Győrött vannak, noha a néptől nem kapnak semmit, mert jövedelmüket szintén a káptalan szedi el előlük. Kérdi tehát a káptalant, hajlandó-e egy évre visszamenőleg és ezentúl mindig az említetteknek megadni az osztalékot, ha nem, küldje el két képviselőjét a mondott időre Pozsonyba. A következő év vége felé, újra komoly ügyet kellett tárgyalnia a győri egyházmegye püspökének és káptalanjának. 1675 november 2-án az utóbbi tanácsot kért Széchényitől Salvucci Oktavian vám­sikkasztása ügyében ; az említett kanonok ugyanis egy bécsi bőrkereskedővel szövetkezve 300 rókabőrt vett, s azt a határon vámcsempészéssel akarta áthozatni. A terv nem sikerült, Salvuccit letartóztatták. Erre ő, hogy kellemetlen helyzetéből szabadulhas­son, azt hazudta, hogy a rókabőrök a káptalan tulajdonát képezik. Az utóbbi úgy találta, hogy e miatt hírneve Bécsben nagy csorbát szenvedett, kérdezik tehát, kiváltsák-e a bőröket, egyben a püs­pökre bízzák, kizárja-e Salvuccit a káptalanból, vagy sem. Széchényi nem tartotta saját hatáskörébeesőnek a döntést, megírta a kápta­lannak, zárja ki kebeléből a hűtelen tagot, a miatt pedig ne aggódjék, hogy Miller páter és Montecuccoli pártfogásukba vették a sikkasztó igaztalan ügyét. A káptalan szintén nem akart határozni, úgy hogy másfél év múlva, 1677 április 6-án Széchényi megint hevesen kikelt úgy Salvucci, mint a káptalan eljárása ellen. Más hasonló testület­ből már régen kiutasították volna, nem helyes, hogy bár más becsületes ember kedvéért, ők maguk közt megtűrik. Hoffkircher azt írta neki Bécsből, szó se legyen arról, hogy a vádlott prépost­ságot kapjon, hanem indítsanak ellene kánoni pert. Tegye meg a káptalan. A bűnös szeretne úgy kitérni ez elől, hogy a megye útján perelnék, de a kanczellár már megírta neki (Széchényinek), hogy ezen eset a szentszék elé tartozik. A levél írása közben Bécsből jött levelekből is azt olvassa ki, hogy a bűnös kívánsága nem tel­jesülhet. Mivel a húsvéti ünnepeket is Szombathelyen tölti, nagy­szerda estére meghívja magához a káptalan néhány tagját. A püspökség és a káptalan közt Kóny birtok miatt folyó perben 1677 június 19-én kötelezi magát annak átadására, miután

Next

/
Oldalképek
Tartalom