Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

terület illeti meg a falubeli belsőségekből, a szántókból, legelőkből, rétek és erdőkből. Ez a család nyéki birtoklásának utolsó közös emléke. Széchényi Ferencz 1808 márcziusában Várkonyban születik, ő még Nyéken élt, kovácsmesterséget folytatolt. Fiai közül Sándor czipész, István csizmadia, János szintén. Az utóbbi Nyékről elköltözött a Hédervárhoz közel eső MosonyDarnóra s ott él. Ennek fia Széchényi István 1878-ban született, jelenleg a darnói keresztény szövetkezet üzletvezetője. Váljon a családnak oldalágú leszármazottai élnek-e, nem tudjuk. 5. A Bihar megyei Széchényiek. Elnevezését ezen Széchényi család Kisszécsényke Bihar megyei birtokról vehette, melyen a Csanád nemzetség tagjai 1360ban osztozkodtak.

16Azon emberek között, a kiket Panylai Frank 1419 május 20-án Szabolcs megye előtt ügyvédjeiül megnevez, találjuk a Semjénben élő Széchényi Pétert is. A család összefüggő története rövid időre terjed ki, az 1592— 1674 közé eső évekre találtunk a családra vonatkozó adatokat. A leszármazási táblán se találunk sok tagot : Széchényi Péter 1414 Ferencz 1592 (1. Lencsés Judit 2. Pázmán Anna) Anna Miklós Judit 1592, 1646 jezsuita 1633,1674 1646, 1671 (Ivapronczay István) Széchényi Ferencz-ről Báthori Zsigmond erdélyi vajda 1592 augusztus 12-én kelt oklevele emlékezik meg, a mely szerint tanácsosainak kérésére és a megjutalmazott érdemeinek elismerésére, a melyeket mint váradi familiarisa éveken át szerzett, a Várad határában levő, Aranyas és Omlás nevű helyeken ültetett két szőllőt, melyek néhai Kopácsy Ferencz hadadi kapitányéi voltak, de tőle hűtlenségbe esése folytán elvétettek, Széchényinek, nejének Lencsés