Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Széchényi János, ugyancsak Miklós fia szintén a XVIII. század közepén él. Nemességét Nógrád megyében 1755-ben kihirdetik. Nejétől, Madics Annától két fia volt: Pál Temes megyei szolgabíró és Miklós ; ez utóbbi 1756 november 17-én Berczelen született, s 1786 február 6-án Becskén kelt folyamodásában arra kéri a megyét, mivel a királyi tábla előtt pert folytat, adjon részére nemesi bizonyítványt. (Nógrád megye levéltára, Acta nobilitaria 33. sz.) Széchényi Miklósról, Miklós fiának életéről mit se tudunk, testvéreivel egyidőben élhetett. " Kétségtelenül a család ezen ágához tartozik az a Széchényi László, kinek a XVIII. század végén élő neje Koncz Rozália, gyermekei János, Zsuzsa (Szabó Jánosné) és Róza, továbbá az a Széchényi család, melynek XIX. századi leszármazási tábláját Nagy Iván közli műve X. kötetének 527. lapján (Puszta-Szántón laktak Nógrád megyében) : Széchényi N. Miklós Dénes 1836, 1846 (Mészáros Teréz) alszolgabíró (Tóth Mária) Péter Pál Mária Anna Amália Lajos Piroska Zsig- Fe- Káz- Piroska János 1817 1819 1821 1823 f 1825 mond rencz mér 1832 1833 váradi fl862 1829 1831 egyház- járásmegyei bíró pap 2. A Gyöngyösre áttelepedett Széchényiek. Hogy a család ezen ága ősének Széchényi Tamást, Mihály veszprémi kapitány testvérét, s vele együtt Benedek fiát tartom, már említettem. A Gyöngyösön kimutathatólag 1654 óta élő Széchényiek közeli rokonai a későbbi grófi ágnak. Bizonyítékunk abból az időből van rá, a mikor a család hagyománya még élénk volt. Széchényi György gróf írja a fiának utazásakor adott utasításban 1700 deczember 20-án, hogy ejtse útba Gyöngyöst is. «Gyöngyösön vagy három nap mulathattok, arra nézve is, hogy ott megláthasd szegény eleink házait, a mellett ösmerkedhessél,