Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. II. (Budapest, 1939.)

relinquendumque et eommittendum 1 harum nostrarum vigore et testimonio litterarum, appensione sigilli nostri auteutici, quo ut rex Hungarie in iudiciis utimur, roboratarum mediante. Dátum Bude, vigesimo nono die termini prenotati, anno Domini millesimo quin­gentesimo vigesimo quin to. Lecta, presentata et extradata in sede per magistrum Bekeny prothonotarium. 2 Jegyzet: Az oklevél szövegéből az tűnik ki, hogy a per­beli tárgyalás kezdetén néhai Podmaniczky János gyerme­keinek jogi képviselője Sárkány István abban a meggyőző­désben volt, hogy Ferenc és Ádám két külön személy; ezért is említi őket külön-külön. Ügy látszik azonban, hogy a tárgyalás folyamán kitűnt, hogy e két név egy személyt jelent, ezért azután Sárkány István és Morgai Mihály csak Podmaniczky Ferenc érdekképviseletében kértek döntést. Az ítélet valóban egyedül csak Ferencet említi és a pert az ő javára dönti el, holott abban az esetben, ha Ádám tény­leg létező személy lett volna és csak később halt volna el, ennek az ítéletlevélben nyoma lett volna. L. egyébként a 125. sz. oklevelet is. 127. Buda, 1525 februárius 12. Sárkány Ambrus országbíró a Vingárti Horváth János fia Gáspár és a nyúlszigeti apácák között folyó perben az utób­biak részére átírja II. Lajos király 1520 június 2-án Budán kelt oklevelét. Eredetije papíron, pecsét töredékeivel, az Orsz. Levéltárban. Dl. 23,395. Nos comes Ambrosius Sarkan de Akoshaza iudex curie serenissimi principis domini Ludovici Dei gratia regis Hungarie et Bohemie etc. damus pro memória, quod cum in causa inter egregium Gaspar, filium condam Johannis Horwath de Wyngarth, 3 in quem mortuo ipso patre suo presens causa est condescensa, ut actorem ab 1 Kimaradt: duximus. 2 Bekényi Benedek 1517-ben jegyző volt a királyi kancel­láriában. (Fógel J. : II. Lajos udvartartása. 45. 1.) 3 Vingárti Horváth Gáspárra 1. a 109. sz. oklevél jegyzetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom