Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. I. (Budapest, 1937.)

nyugati Felföld területére vonatkozólag rendszeres oklevélkiadásaink álig vannak, jóllehet ez a terület Magyarország történetében mindig jelentékeny szerepet játszott. Mindezek meggondolása után az eredeti tervet akként módosítottuk, hogy a család történetére vonat­kozó okleveles anyagot is közreadjuk és minden kötet elé megírjuk a kötet anyagára támaszkodó családtörté­netet is. Ezzel eleget teszünk az örökhagyó gróf vég­akaratának, s egyúttal a magyar történettudománynak is szolgálunk. így jött létre az oklevéltár-sorozat I. köteteként a jelen kötet, amely az 1351—1510. évekre terjedő családtörténeti okleveleket tartalmazza, a Pod­maniczky-családnak a XV. században nagy szerepet játszó két tagjának : Lászlónak és Balázsnak élet­rajzával. A Podmaniczky-család oklevéltárának összeállí­tásánál és történetének megírásánál szem előtt kellett tartanuk azt a tényt, hogy különbség van a Podmanini Podmaniczky- és az Aszódi és Podmanini Podmaniczky­családok között. Az előbbi ugyanis, minden jel szerint, 1559-ben Podmaniczky Ráfaellel kihalt. A másodiknak története a XVI. században kezdődik ugyan, de az előbbivel való kapcsolatát eddig még nem sikerült igazolni. Természetesen mind a két családnak története sorra kerül, de mivel a kiadásban az időrendi sorrendet kívántuk megtartani, a sorozatot a kihalt Podmanicz­kyak családtörténeti okirattárának kiadásával kezdtük meg. Az oklevéltár összegyűjtésében és általában a család történetére vonatkozó kutatásokban kezdettől fogva legnagyobb segítségemre volt Fekete Nagy Antal orszá­gos allevéltárnok, egyetemi magántanár úr, aki 1929. óta-nemcsak kutatta, hanem másolta is a különböző levéltárakból előkerült okleveleket és aki azonfelül, mint Trencsén vármegye történeti földrajzának alapos isme­rője, értékes tanácsokkal és adatokkal segített munka közben. Mindezért részemről őszinte köszönet illeti meg. Köszönetet kell mondanom Mályusz Elemér egyetemi tanár úrnak is, aki a bevezetést és az okleveles anyag nagyrészét szíves volt áttekinteni, továbbá Kniezsa István egyetemi magántanár úrnak, aki a tót vonat­kozások megoldásában volt mindenkor készséges segítő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom