Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. I. (Budapest, 1937.)

cerneret maiestatem, ac pariter cum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, terris scilicet arabilibus etc. (következik a szokásos jelsorolás) sub suis veris metis et antiquis, premissis sic, ut prefertur, stantibus et se habentibus, memorato Ladislao Podmenyczky, ipsiusque heredibus et posteritatibus universis dedimus, donavimus et contulimus, ymmo damus, donamus et conferimus, iure perpetuo et irrevocabiliter possidendam, tenendam pariter et habendam, salvo iure alieno, harum litterarum nostrarum, quas nunc propter absentiam maioris secreti sigilli nostri, minori secreto sigillo nostro consignare fecimus vigore et testimonio mediante. Quas in formám nostri privilegii redigi faciemus, dum nobis in specie fuerint reportate. Dátum in Wyhel feria quinta proxima ante festum beatorum Viti et Modesti, anno Domini millesimo quadringentesimo septuagesimo, regni nostri anno tredecimo, coronationis vero septimo. Hátlapján XVI. sz.-i írással: donatio Bresolwpy. 50. Űjhely, 1470 június 14. Mátyás király meghagyja a nyitrai káptalannak, hogy Podmaniczky Lászlót adomány címén vezesse be a trencsénmegyei Brezolup birtokába, amely birtokPecsenyánszky másként Svatokriszky György magszakadása következtében a koronára szállott. Átírva a nyitrai káptalannak 1470 július 15-én kelt, s a beiktatásról szóló jelentésében. (L. az 51. sz. alatt.)