Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

őket a birtokokba vezesse be, az ellentmondókat idézze meg. (Eredetije Dl. 6929; Békefi: Pásztói apátság 352—361.1.) 907. 1465 július 1, Veszprém. Albert veszprémi pk. László tatai bencés apátot megerősíti a telki apátságban, ahova őt G. Ország Mihály nádor, mint patrónus kinevezte. (Teleki— Hunyadiak kora XI. k. 128. 1.) 908. 1465 augusztus 1. A budai kpt. jelenti Ország Mihály nádornak, hogy június 29-én Budán kelt parancsára Tari Rupert fiát Györgyöt beiktatta Rátót és Szentgyörgy pestmegyei és Dorog és vámja hevesmegyei birtokokba, az utóbbi helyen István egri pr., továbbá Pásztói János, András és János jogait nem érintvén. Kir. emberek: Aza-i László és Simon, Wrsegd-i Antal és Pál, Domon-i János, Chemer-i Zai János, Dobrahaza-i Tamás, Dobon-i András fia Tamás, Dorogfy-i Lőrinc vagy János. (A gróf Vay-család berkeszi lvt.) 909. 1465 augusztus 17, Buda. I. Mátyás k. meghagyja az ország minden lakójának, hogy az óbudai apácáknak Óbudán és Cegléden a vámot kivétel nélkül fizessék meg. (Hártya eredetije D1. 16247.) 910. 1465 augusztus 27, Buda. Pálóci László orszb. előtt Győri Pál, testvérei János és Kálmán es a néhai Zabó Miklós özvegye Katalin, másrészről Rozgonyi István fia János özvegye Borbála és fia János perüket beszüntetvén akként egyeznek meg, hogy Győri Pál és rokonai 300 forintért visszaadják a Rozgonyiaknak Gyengyes, Halaz, Iwan és Porozlo hevesmegyei birtokokat, de ha a még hátralevő 200 forintot nem fizetnék ki, elfoglalhatja a Rozgonyiak Irsazeg, Nyr, Zenthlazlo, Thwra, Hewyz, Zewren, Ozlar pestmegyei birtokait. (Eredetije D1. 16252.) 911. 1465 augusztus 29, Buda. I. Mátyás k. ítélőlevelének töredéke, amely szerint Kiskeyi, másként Szentábrahámtelki város rác lakói panaszt emeltek Újfalvi Imre királyi kürtös ellen, hogy az elmúlt nyáron a város területéhez tartozó, királyi adományozás által nyert birtok egy részét saját újfalvi birtokához csatolta. A város lakói bemutatták a királynak 1464 június 3-án, Budán kelt adománylevelét, amelynek határjáró része a következő: proxima meta ipsius terre a parte orientali incepisset a íluvio Danubii, ubi certa esset imo nova meta terrea prope ipsum iluvium, et deinde iret directe ad aliam metam terream, dehinc transiret versus