Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

setet elutasította. Az egyesség 1715 augusztus 26-án megmaradt az 500 forint kártalanítás mellett.

11

5 Szilassy Pál (István fia) 1725—1730 közt nógrádmegyei szolgabíró, felesége Mikófalusi Katalin, három gyermekük maradt. Szilassy Ferenc 1725-ben Nógrád megyében esküdt, Tugáron él, felesége Gellénfalvi Gellén Erzsébet férje halála után Csoma Zsigmondhoz ment férjhez, négy leánygyermekük maradt. Szilassy Pál (György íia) rokonaival Dáviddal, Ferenccel és Pál gyermekeivel dorozsmai és szentmihályi (csongrádmegyei) birtokokikat 1738 november 16-án eladják Szeged városának. A másik két délvidéki birtokot Bánkfalvát és Gyékéntót 1746-ban Ádám és László adják el 7000 forintért Kárász Miklósnak. Pál két leányára és két fiára vonatkozó íratok a 7984. számú csomóban találhatók. Szilassy Ádám (Ádám fia) Tugáron él, kétszer nősült; László testvére a pándi birtokon gazdálkodik. 1741 május 1-én a család három férfitagja, Ádám, Pál és József, másrészről Gyürky István nógrádi alispán felosztják az egész pándi határt, 28 jobbágytelek a Szilassyaké, 4 Gyürkyé lesz. A tervezet szerint Szilassy Ádám 943889, György 814612, Gyürky 268776 négyszögölet kaptak. A felosztással Gyürky elégedetlen volt, 1773-ban pert indított az Őrhegyen levő földek hibás felmérése miatt, 1774-ben Szilassy György csatlakozott hozzá apai és anyai öröksége megállapítása érdekében, így keletkezett a nagy pándi per, amely csak 1793 márciusában ér véget. Szabó János felügyelő ekkor az egész birtokot két nyilra osztja fel, akkor mindegyikre jutott 262495 négyszögöl; az első nyilat húzta Szilassy József, kapott 3 egész, 21 félhelyes, 3 negyedes és 19 nyolcadhelyes zsellért, János 4 egész, 20 fél, 1 negyedes és 20 nyolcadost.

11

6 Szilassy László (Ádám fia) atyja pándi birtokának negyedrészét örökölte. 1772-ben Pest megye táblabírája; az ő nevéhez fűződik a pándi református templom kibővítése. A régi és szűk oratoriumra épített egyházat 1779 szeptember 7-én kezdik építeni, 1784 augusztusában avatják fel. A költség nagy részét (9000 írt.) Szilassy László előlegezte és a szomszédos református földesurak a lakosság megterhelése nélkül fizették ki. A levéltár 7963. és 7993. csomójában megtalálható az építés rövid története, az alapkőbe tett írás szövege, az adakozók névjegyzéke, a régi és új templom alaprajza. Szilassy 1790-ben írt második végrendeletében 1000 forintot hagyott 11

5 Eredetije a cs. Ív. 7992. csomójában. ll(

i A per iratai a 79ö2. és 7963. csomókban vannak.