Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
A Szajollal szomszédos tenyői, másként pelői (Pelew) monostor 1439-ben apátság; a garamszentbenedeki konvent tiltakozik az ellen, hogy Buda Simon és János, továbbá Csirka György kún kapitányok elfoglalják. 2 3 Vele szemben, a Tisza másik oldalán, Paladics szomszédságában találjuk Tétmonostort, amelyre nézve Nagy Lajos király 1380-ban felhívja a budai káptalant, hogy (propter bonum pacis et concordie) határait a király szolnoki földjei felől járassa meg. A monostor kegyurai a Weseniek. 2 4 Az oklevéltárban (475. sz.) megemlítettem, hogy Zsigmond király Irsai Jodokot, Istvánt és Sáfár Sandrint, továbbá Szentiványházi Lőrincet és Andrást megerősíti a Mykebudaiaktól és Szentiványiaktól pénzért vett Szentiványháza, Mykebuda, Hügye, Inárcs, Majosháza és Ordasháza birtokokban. Itt ugyan mind pestmegyei birtokként szerepel, de a két család történetének szorosabb kapcsolatából arra következtetek, hogy a Zagyva és Tisza közelében levő Szentiván a hasonló nevű család első települő helye s hogy a pest-, fejér- és komárommegyei birtokok éppúgy mint az Irsayaknál, a honfoglalás második szakában történt kirajzások eredményei. Érdekes volna nyelvtörténeti szempontból azt is megállapítani, mi összefüggés van a Szolnok feletti Szentiván környékén levő Miller ér, Miller mocsár, a fejérmegyei Isztemír melletti Mellár puszta, amely Milar alakban a székesfehérvári konvent 1193-ik évi oklevelében is előfordul, 2 5 az Úrias pannonhalmi apát 1216-iki kiadványában olvasható győrmegyei Milartew, 2 0 végül a Gönyővel szemben a Duna komárommegyei partján fekvő Millértő (Milerthu) 2 7 helynevek között ? Pálóci Mátyus országbíró ítéletlevele 1430-ban Nagyrévi Pál fiát Jánost másként Irsainak nevezi. Nagyrév Ókécske felett a Tisza egyik szögében fekvő falu volt. Történetének legrégibb emléke a fényképes sokszorosításban szintén idecsatolt oklevél, amely szerint a Szolnok nembeli (de genere Zownek) Gorgán magtalanul elhalván egyéb birtokai között Garábsápot a pesti domonkoskolostornak hagyományozta, a rend pedig 1258-ban a király jóváhagyásával a birtokot a sápi 2 3 Dl. 13298. sz. 2 4 Hazai okmánytár VII. 416. 1. A gr. Révay levéltárban levő adatok szerint a család 1384-ben Barlag birtokot kapja Veszprém megyében, s Mária királyné megengedi, hogy ugyanazon megyében a Szabad (Zabad) hegyen várat építsen. 2 5 Mikos József — A fehérvári konvent 1193. évi oklevele. 2 6 Wenzel I. 139. 1. 2 7 Hazai okmánytár, I. 135, VII. 325. 1.
