Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

előadta, hogy a visegrádi, őrsi, széki (de Cheyk), sasadi, segesdi, leveldi és egyéb, nagyszigeti plébániák a veszprémi egyházmegyéhez tartoztak, de azokat az érsek erőszakosan elfoglalta. Erre B. . . . é. azt ajánlotta, válasszanak ki 2—2 bírót az ügy elintézésére. Ez megtörtént, a pk. Csanád egri pköt és János honti főesperest, az érsek pedig Miklós győri pköt és Miklós pozsonyi prépostot választották ki bírákká, de az é. a többször kitűzött és elhalasztott határidőkre sem intézkedett a bírák összehívásáról. (Hártya a veszprémi kpt. magánlevéltárában. Mon. ecles. Strigon. III. 716.1.) 211. 1327 november 15, Visegrád. I. Károly k. a borosjenői vincelléreket minden várnagy, de főként az óbudai fenhatósága alól fölmenti. (1341. átirata DL 2462, Anj. II. 333. 1.) 212. 1328 február 23. I. Károly k. megerősíti II. Géza 1148. évi évi oklevelét az óbudai kpt. részére Pest és Kerepes kikötővámjáról. (Fehér VIII. 3. 285, Magyar tört.-tár IV. 130.1.) 213. 1328 május 18. A felhévízi keresztes konv. előtt Pest megye szolgabírái Zsámboki László, Alagi Bocho és Poud fia István bejelentik, hogy Lekend pestmegyei b. neve Penche-re változott és ezután Szolnok megyéhez számítandó. (Anj. II. 357. 1.) 214. 1328 május 19. A felhévízi keresztes kvt. előtt a Tétényben (Thetun) lakó ns. Jakab fia Marcel és rokonai 2 jobbágyukat felszabadítják. (Ered. Dl. 2496, Anj. II. 357. 1.)' 215. 1329 május 7, Visegrád. Nagymartom Pál országbíró kötelezi a pilisi apátot, hogy a Benk fia János Magyarad {Magarad) birtokától önkényesen az apátság Szántó {Zantou) birtokához csatolt 3 ekényi földet adja vissza és fizessen 15 márka bírságot a sértettnek. (Ered. a N. Múz.) 216. 1329 október 9, Visegrád. Pál orszb. a Boronban Pál kir. fuvarozó földjén élő jobbágyokat felmenti az alól, hogy a pilisi apátságnak a borból csöbördézsmát adjanak, mivel a Hein apát által bemutatott, János ndr.-tól származó oklevél, amely elrendeli, hogy az apátság területén mindenki köteles tizedet adni, nincs évszámmal ellátva, másrészt mivel a budai kpt. vizsgálata azt derítette ki, hogy a boroni említett jobbágyok dézsmát soha nem fizettek. (Ered. Dl. 2879, Anj. II. 439. 1.) 217.