Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

Tudományosan elfogadható feltevés, hogy már Géza fejedelem megkezdte a királyi birtokok kiépítését, s hogy a régi sárréti, csepeli és solti szállásbirtokokat ő egészítette ki a bakonyi, pilisi és kétségtelenül az óbudai uradalmakkal is.

2

; Karácsonyi János szerint Árpád első szállása a Fehérvár mellett eső Novajon volt'

2

9 és a Sárvíz egész völgyét az ő nemzetsége szállotta meg. Itt a kúnok elől menekülő besenyők a XII—XIII. század folyamán 18 falut népesítenek be, s az író szerint a Duna balpartján levő királyi terület Soroksártól Szalkig későbbi jószágszerzés, második megülés. Itt két Árpád-unoka élt: Taksony és Tas. Az utóbbi mellett fekvő Szentgyörgy (másként Szántó) pusztát még Szent István adja a veszprémi apácáknak, tehát családi vagyont,^ nem urafogyott jószágot. Karácsonyi úgy vélekedik, hogy Árpád szállása 896—900 közt Szegeden volt, mert a dömösi apátságnak adott szintén nemzetségi birtokok (Győ, Láng, Ecser, Décse) mind a Tisza jobbpartján terültek el.

3

u Amit az udvarhoz tartozó népekről a megye területén tudunk, abból az időből való, amidőn a királyság székhelye Budán, illetőleg Visegrádon volt. A királyi fegyverhordozóké volt 1270-ben Érd szigete, a fuvarosok mestere kapja 1337ben Kandeyt (Vörösvárnál), a hírnökök és lovászok 1266-ban Tófalun laknak (Fejér m.), a halászok Budaalsóvárosban, Felhévízen; 1408-ból ismeretes a Révjenőn élő kir. halász, a nyergesek 1311-ben Pátyon vannak, a királyi asztalhoz tartozó tárnokok es ételhordók 1267-ben a Felhévízen vannak, kötelességük a királyi hajókon való szolgálat Esztergomtól Csepelig; 1277-ben csak nyolc telken élnek és a király a szigeti apácáknak adja őket. A budai királyi asztalhoz (ad mensam regiam seu clicium regale de Buda pertinentem) tartozó Epélyt Esztergomnál 1274-ben az esztergomi káptalan kapja. (Knauz II. 32.) Szántón is őket találjuk, valamint 1284-ben Tason. János kir. pecértől (canifer) a király 1289ben elveszi Zaicot; Albertin az újkorig fennmaradt a hagyomány arról, hogy egykor Istvánfalvának hívták és a kir. vadászok és zsellérek lakták. A Rákospalota mellett volt Rektetőn állítólag az udvari bolondok éltek. A solymászok rendjéből való Mihály 1359-ben Ványa pusztát kapja és a solymászok óbudai házát Lajos király 1368-ban a veszprémi püspöknek adja. 28 Hóman—Szekfű i. m. I. 174. 1. 2

9 Érdemes volna ebből a szempontból az egervölgyi Novaj nevének eredetével is foglalkozni tekintettel a közeli Szihalomra. 3

0 Árpád és az Árpádok 139—145. 1.