Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

Sződ, Göd és Dunakeszi birtokokat, a Becse—Gergely-nem 1246-ban birtokos Kelenföldön, a Szeged mellett eső Warhon környéke a tatárok által legyilkolt Csupor- (Csukur?) nemzetségé,

2

4 a Gyula—Zsombor erdélyi nemzetség második korból származó megülése lesz Maglód, a Szent István korában bejött Huntpaznanoké Békásmegyer, Dorog, Csév, Boron és Kandé Pilis megyében, ezek egy részét 1287-ben elcseréli az esztergomi káptalan Raics pusztájáért Árva megyében. Az Igmánd-nemzetség essegvári ágából való Csete Lőrinc erdélyi vajda kapja Í280-ban a Nyáregyháza körül a pótharaszti erdőségben levő Atyot és Tördemicet, a kétségtelenül besenyő eredetű, kevésbbé ismert Nemze genus Gyömrőt és Gombát szerzi meg cserébe Püspöki birtokért ;'

2

5 Maróti János bántól, a szintén besenyő származású Osli-nemzetség emlékét az Aszó helynevek őrizték meg; Aszófő Pomáznál 1315-ig a nemzetségé, Aszód is, Keveaszót 1271-ben Cegléd határában találjuk. Az olasz eredetű Rátót-nemzetségé Kálmán király ideje óta Vácrátót, Váchartyán, Kisnémedi és Duka. A királyi birtokokkal szomszédosak a Rosd-nemzetség földjei: a mai egész Szentendrei sziget, Bagód, Tahi; Marost 1285-ben kapja cserébe Bagódért, Csév Pilis megyében; a Zsidónemzetségé Szent István kora óta Zsidó, a Margit-legendában is szereplő Dany, Alsó és Felső Mácsa (Galgamácsa). Ez a nemzetség is besenyő eredetűnek látszik. A Szente—Mágócsnemzetség 1229-ben perben áll a pilisi apátsággal Ördas pilismegyei birtok miatt. Az uralkodó Árpád nemzetség legnagyobb birtokai Fehérvár körül terültek el, Árpádot 907-ben Óbudán, Géza fejedelmet 997-ben a fehérvári Szent Péter-templomban temették el.

2

6 Lakóhelye Esztergomban volt (a római Salva Mansio várában), ott született fia, Szent István király is. Az ujabb kutatások kimutatták, hogy az életközösség a római birodalom bukása után sem szűnt meg Magyarország területén, s kétségtelen, hogy a betelepülő magyarság a Duna mellékén talált falvakat és városokat vette első sorban birtokába. Apostagon fennmaradt a római erőd emléke, Borosjenő régi neve Vinidonum, Budatétényé Campona, burgusa volt, Dömös is burgus mellett épült, Dunabogdány is, Dunaharasztin volt Contraaquincum erőd, Dunakeszinél a mult században még láthatók voltak Traján hídjának lábai, a hídfők romjai.

2

7 Dunapatajon Szelidvárról és Szentkirály2

4 Reizner János — Szeged tört. IV. k. 1. 1. 2

5 Dl. 14826, Századok 1875, 453. 1. 2

6 Dlugoss História Polonica XII. könyv.