Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
^Jyenezeth . A jelen munka azon megbízásnak köszönheti megjelenését, amelyet néhány, Pest megye legrégibb családjaiból származó barátomtól kaptam arra, hogy családjaik eredetét kiderítsem. Már a Fehéregyházra vonatkozó kutatásaimban láttam, mennyi nehézséggel kell a történetírónak megküzdenie, ha valamely falu, terület, intézmény vagy család középkori történetét akarja megírni. Különösen áll ez Pest megyére, amelynek levéltára igen csonkán maradt meg; Csánki Dezső nagyértékű földrajztörténeti munkájának tudvalevőleg az első kötete, ahol Pest megyét tárgyalja, adatban a legkevésbbé kimerítő, az anjoukori oklevelek közlése megakadt, Zsigmond-korának oklevelei ma is kéziratban várják a kiadást; s az utóbbi időkben szerkesztett megyei monográfiák közül a Szolnok megyéről megjelent bírálat kimutatta, hogy történeti szempontból teljesen használhatatlan. Hasonló módon írhatnék Heves megye mostanában kiadott monográfiája történeti részéről én is. Pest megye múltjára tehát ma is Galgóczy Károly 1876— 1877-ben megjelent három kötetes munkája a használható kézikönyv. A Városok és vármegyék Borovszky-sorozatában megjelent két pestmegyei kötet történeti adatainak értéktelenségére a legjellemzőbb az I. kötet 217. lapján olvasható azon észrevétel, hogy a megye meglevő 209 falujából az Árpádok-korában csak nyolc ismeretes. A megbízás terjedelme és a kiadással járó nagy költségek nem tették lehetővé azt, hogy a sok helyről, éveken át összegyűjtött okleveleket mind, szószerint közölhessem, de felvettem a sorozatba a fontosabb darabok teljes szövegét s a, még máshol nyomtatásban meg nem jelent oklevelek határleírást tartalmazó részeit. Ezzel a helytörténeti és nyelvészeti kutatásnak kívántam forrásanyagot nyújtani,
