Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

1289. IV. László k. Vetehi (Weteh, Wethyh) Kondrád fia Sebestyén vitézségének jutalmazására, aki a tatárok elleni hadjáratban három tatárt elfogott, s akinek rokonát Protáz fiát Lászlót a tatárok megölték, Harta birtokot adományozza. A b. határait a kalocsai kpt. járja meg, s az oklevél megemlíti a Duna mellett a madocsai révet (portus Modocha), a Chekezatunát, a Kisdunát (minor Danubius) Lázár fia Benedek br. Hartán, Zand völgyet, a hartai várjobbágyok földjét, Vzh nevű mocsarat, amelyet Ménesútnak is hívnak, az üllői nemesek földjét (de Vlte), Asyan völgyet, Sahcartu helyet a Dunánál. (Hazai okit. 115, Gr. Károlyi cs. okit. I. 215. í.) 126. 1290 április 28, Buda. Ágnes kné a nagyszigeti termés, bárány és egyéb tizedet, amelyet atyja Bertalan veszprémi pknek adott, ő azonban rosszakaratú tanácsadókra hallgatva tőle elvette, megfontolván azt, hogy a veszprémi egyháznak a királyné a legfőbb patrónusa, ahol a királynénak széke van, a kalocsai é., a csanádi pk. és gyóntatója Henrik de Alamania közbenjárására visszaadja. (Hártya ered. Dl. 2213, hibás évszámmal Fejér VI. 2. 20. 1. Az oklevélnek van egy hártya eredetije a veszprémi kpt. magánlevéltárában is, Insula magna 3. jelzettel, melynek keltezése: M° trecentesimo decimo septimo Kalendas Septembris, vagyis 1300 augusztus 16. Hibás szövegű másolata 1290-es évszámmal u. ott. Episcopales decimae 9. sz. alatt). , 127. (1290) július 29. Ladomér esztergomi é. meghagyja a budai kpt.-nak, hogy az esztergomi keresztesek konventjének járó budai dézsmaterület határait, amelyet Miklós felhévízi perjel oklevele leír, újra járja meg. A budai hegyvidékről megmaradt egyetlen árpádházkori határjárás a következő: . . . quasdam decimaciones, quas per quandam viam eundo directe versus vineam Nicolai filii Vydus, deinde ad villám Neek, postea ad villám Nandur, deliinc ad monticulum Ruman vocatum et deinde ad sepulturam iudeorum concludendo versus vineas inter loca memorata et castrum Budense existentes vester es noster ... eodem modo affirmavit. (Ered. hártya a veszprémi kpt. magánlevéltárában.) 128. 1290 augusztus 29, Óbuda mellett. Ladomér esztergomi é. a Buda melletti Kesziben levő Szent Lőrinc-kápolnát (eapellam b. Laurencii martiris de promontorio Kezű prope Budám existentem), amelyet előbb egy remete gondozására bízott, visszahelyezi Benedek veszprémi pk. joghatósága alá. (Hártya ered. rongált állapotban a veszprémi kpt. magánlevélt.) 129.