Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

(ipse yaratus est obedire mandatis apostolicis). (Eredetije Körmenden a Himffy-íratok 245. csomójában.) 1055. 1478 április 25. A budai kpt. jelenti Gúti Ország Mihály nádornak, hogy április 8-án Budán kelt parancsára Pilisi Egyed leánya Ilona férjét Inárchi Farkas Jánost és az első férjétől származó Bugyi Orsolyát be akarta iktatni az őket megillető pilisi birtokba, de Pilisi Tamás leányai Apollonia és Orsolya ellentmondván, megidézte őket. Kir. emberek: Lembi Gálfy Kelemen, Ferenc, Pál, Antal, Rádai Miklós. (Eredetije az Inárchi Farkas cs. lvt., Benkó I. 1. m. 45. 1.) 1056. 1478 április 26. A budai kpt. bizonyítja, hogy György pilisi apát és Kowach István kamaraispán a köztük Kalóz b. miatt folyó perben akként egyeztek meg, hogy a peres birtokot két egyenlő részre felosztják. (Eredetije Dl. 18046, Békefi R. — A pilisi apátság I. 440. 1.) ' 1057. 1478 július 19, Buda. I. Mátyás k. a Jakabfy István magtalan halálával reá szállott Poltharazthya birtokot a területén fekvő Bewldre és Zenthhazlo pusztákkal együtt Davidhaza-i Gergelynek és Istvánnak adja. (Eredetije a N. M. törzsgyűjteményében.) 1058. 1478 július 30, Buda. I. Mátyás k. meghagyja a budai kpt.-nak, hogy Inárchi Karácson Bálint és Péter, Miklós diák és Mátyás és ezek fiai kérésére tartson vizsgálatot, igaz-e, hogy Farkas Balázs az Inárcson levő Monyorós erdőt és Csíkosfő szántót 1467-ben nekik elzálogosította, azután mégis megtartotta, továbbá igaz-e, hogy Besenyei Vince és Gergely a panaszosok Egyes kaszálóját a Kewreserdew mellett Besenyőn lekaszáltatták, végül Inárchi Bálint fiát Mátyást az Egyesen találván majdnem megölték, s ha igaz lenne, idézze meg őket. Kir. emberek: Nyárasegyházi György, János és Péter, Besenyei György és Miklós diák. (Eredetije a N. M. törzsgyűjteményében.) 1059. 1478 szeptember 22. A budai kpt. jelenti Báthori István orszb.-nak, hogy szeptember 15-én Budán kelt parancsára kiküldte Csalomjai Benedek kanonokot, aki a kir. ember jelenlétében megállapította, igaz a néhai Pásztói János fia István panasza, hogy bár ő 4 év előtt megegyezés alapján Sirok várért, amely Tari György halála után reá és Pásztói Lászlóra egyformán szállott, bár Lászlónak a saját birtokából Pásztón, Dorogon Heves megyében és Ratolth-on Pest