Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
demeit, aki atyjának, János besztercei főispánnak és neki kiváló szolgálatokat tett, neki adja a Pohárnok Mihály magtalan halálával reá szállott Sóskút birtokot és Kőkért pusztát Pest megyében. (Hártya ered. a hédervári lvt.; Héderváry okit. I. 290. 1.) 845. 1458 december 6. A budai kpt. jelenti V. László k.-nak, hogy november 3-án tanúkat hallgatott ki az óbudai klariszszák panasza ügyében, hogy a Ceglédhez tartozó Fekethwhalom nevő birtokrészt, amely az apácák Besenew és Thereteghaz pusztái közt van, Nyarasapath-i László saját birtokához elfoglalta, s miután a tanúk ugyanezt megerősítették, az utóbbit megidézte. A kihallgatásnál jelen voltak Ghemrew-i Péter, Harthyan-i Miklós és Pethery-i Péter szolgabírák. A szomszédos birtokos, tanúskodó nemesek: Irsa-i Gergely, Pand-i János, Pylys-i Ampoth János, Alberthy-i Kálmán Bertalan, Pylis-i Tamás, Ambrús, Gomba-i György, Dabas-i Miklós diák, Kalna-i György, Bertalan, Pylys-i György, Alberthy-i Albert, Gergely, Balázs fia Imre, Ambrús, Irsa-i Antal, Alberthy-i Lénárt, Pethwry-i Mihály, Alberthy-i János, Irsa-i Salamon, Alberthy-i István fia Mihály, Pand-i Mihály, Azwo-i Balázs, Harkyan-i Péter fia Gergely. Királyi emberek: Pylys-i Jakab, Zalokh-i János, Benye-i Ambrús, Pylys-i Egyed fia Tamás, Ampóth János, Irsa-i Antal, Salamon, Alberthy-i Kálmán Bertalan, káptalani Bereck kanonok. (Eredetije Dl. 15003. Ugyanezen ügyben Külsőszolnok megye jelentése [1456 január 6.) Dl. 15012; Pest megye jelentései [1456 május 2.] Dl. 15041, [1456 június 20.] Dl. 15084.) ' 846. 1458, Buda. I. Mátyás k. Márton kiskevi, másként szentábrahámtelki bírónak és a város polgárainak kérésére megújítja azon régi kiváltságot, hogy a város polgárai kereskedést űzve sehol vámot vagy harmincadot fizetni nem kötelesek. (Magdics István i. m. 38. 1.) 847. 1459 február 27, Buda. I. Mátyás k. azon perben, amelyet Parlag-i László a kúnok és jászok kapitánya és Czoborszentmihályi Czobor Mihály budai várnagy Chew pilismegyei birtok ügyében az esztergomi kpt. ellen indítottak, s az utóbbi szerint a birtok nem volt a magtalanul elhunyt Herleh fia Péter birtoka, s így a királyra sem szállott és nem adományozhatta a fentieknek, a káptalant bizonyítékainak bemutatására kötelezi. (Eredetije a kpt. magánlevélt. U. erre vonatkoznak : 1461 VIII. 3. a budai kpt. felhívja Czobort [óbudai várnagyot] és Parlagit [nándorfehérvári várnagyot] a megje-