Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
egy részét is hozzáfoglalta. A nádor elrendelte, hogy a budai kpt. István birtokát a szomszédok tanúsága szerint határolja körül, s ha rokonaival a határt illetőleg nem tud megegyezni, a vitás részt külön jelölje meg és nagyságát becsülje meg. A kpt István bicskei birokának határát a B. Szűz-temploma szentélyénél kezdi meg (super sanctuarium ecclesie Virginis de eadem Bykehe), a templom felét meghagyja az ő tulajdonában, azután délre fordúl és régi határjeleken, dombokon át eljut a Tyuisseswlg-ig. Innen felmegy a dombra (ascendendo ad montem, hosszabb terület bejárása után eljut Péter kúriájáig, amelynek fele István szerint őt illeti. Hosszú út bejárása után a határ eljut a Tapio-ig (penes aquam Tapyo), ott végződik. A másik ág által vitatott területet is bejárja a kpt. és annak nagyságát 2 ekényire becsüli. Minthogy a Bicskei Péterék által bemutatott 5 oklevélből nem tünt ki, hogy az oklevelekben említett hitbért és hozományt Bicskéből adták ki, a nádor Istvánt a vitás területre nézve esküre utasítja, amelyet ő az általa bemutatott (1371?) március 11-iki oklevél szerint a budai kpt. előtt letett, Erre a nádor utasította a kpt., iktassa be. A tárgyalás folyamán a felek kijelentették, hogy több oklevelük a kérdésre nézve nincs, de Bicskei Mihály megismételte a származásra és birtokigénylésre vonatkozó kérését. Bicskei István ekkor tagadja, hogy Mihály rokona, a nádor pedig felhívja a kpt., hallgasson ki tanúkat arra nézve: vájjon a két fél által megnevezett Paska és Ányos rokonok voltak-e, és mindketten birtokolták-e Bicskét? 1389 folyamán Bicskei István meghal, a per kiskorú fiai Demjén és Jakab nevében folyik tovább. Miután a tanúk vallomásából a nádor nem tudja a kérdést eldönteni, elrendeli, hogy Bicske határait Káta, Pánd, Gomba, Zsiger, Szentmártonkáta, Ság és Alberti felől a kpt. jelölje meg, de mivel a megjelent szomszédok nem bizonyosak abban, melyik Mihály része és melyik István fiaié, a nádor utasítja Mihályt, hogy a közös származásra nézve ötvened magával tegyen esküt, aminek megtörténtét a kpt. április 15-én jelenti. (Megjelent a gr. Széchényi cs. tört. I. k 531—532. 1.) István nádor ez alapon a néhai István fiait a rokoni viszony megtagadása miatt 50 márka bírságra ítéli és elrendeli Bicske felosztását két részre, azok egyikébe Mihály bevezetését, ami a kpt. május 22-iki jelentése szerint így történt meg: Primo predictam possessionem Bikche per metas et cursus metales undique reambulando habitaque ipsa reambulacione eandem divisissent in duas partes equales et rectas .Quia una recta et coequalis pars