A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. I. 1241–1526. (Budapest, 1906.)

nyitrai, Gyömörő, Pécz, Kisbarát, győrmegyei birtokokra vonatkozó okmányok már 1424-ben voltak (CXXXII.), és a kik Vecse, Tornócz és Kiskeszi miatt Apponyi Jánost és Pétert V. László király előtt 1453-ban perelték (CXLVII), és bizonyos Ítéleti osztály-levél alapján 1481-ben Tornócz, Szelőcze és Kiskeszi birtokokba is belelépni óhajtanak (CLXVL). Összefüggő leszármazó táblát a Csúziakról az itt közölt okmányok alapján adni nem lehet. Csúzi János" István neje Erzsébet 1392 1424-ben özvegy Antal 1424 András 1424 N. N.Miklós 1453 neje Margit _ 1461,1469,1470 István 1461,1469,1470 Péter 1478, 1481 özvegye Orsolya1497 László 1461 András. 1478 Zsófia Zalai Andrásné 1478 János 1478 László 1478 Gáspár 1497 Menyhért 1497 Miklós 1497 János 1497 IV. Közel állottak Ivánka nemzetségéhez a Cseklésziek is. Mikor Ivánka comes 1293-ban Berény birtokot a Cseklésziek ősének, Vörös Ábrahámnak adta, a pozsonyi káptalan kitétele szerint «ob amorem linee consangvineitatis proximitatisque dilectionem» cselekedett.* * A «consangvineitas» Dieffenbach szerint «eyn geschlicht», «consangvineus» pedig «eyn frunt vatter halben, des bluts von geburt». A «proximitas» szó a nyitrai káptalan itt közölt 1308. évi okmányában van értelmezve, mikor Vecsei Bertalan özvegye, a ki a Pécz nemzetségből származott, az ugyanezen törzsből származó Hrussói Lászlónak «racione proximitatis» adla Mezőkeszi birtokot. Ezek daczára Vörös Ábrahám összeköttetése női ágon való lehetett, a mit az esztergomi káptalannak Knauz által közölt (Mon. Eccl. Strig. II. 5x7.) 1303. évi okmánya bizonyítani látszik.