A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. I. 1241–1526. (Budapest, 1906.)

Péter úr a cseklészi javakban a következő, értékben egyenlő csoportokat állította fel. 1. Körtvélyes és Pereszlény. 2. Kovarcz vámszedési joggal és egy malommal a Nyitra folyón, és a majorsági művelés alatt álló Urfölde nevű terület fele. 3. Appony vára, Appony, Polyánka, Lehotka birtokok, a kovarczi Urfölde fele és az apponyi szőlőkből járó földesúri borrész. Először Thuróczi Benedeké volt a választás. Körtvélyest és Pereszlényt szerezte meg. Tamás a kovarczi részt választotta. Appony vára a hozzá csatolt részekkel Eőri Péternek és fiai Tamás és Miklósnak maradt tehát. A Tribecs nevű hegy Appony határában és az apponyi és kovarczi erdőség továbbra is közös használatban hagyattak. A régibb szerzeményű Pécz nemzetségű javak így egyesültek a Cseklészi-birtokok egy részével, és központot nyertek Apponyvárában. És ezen osztály és szerzemény Ivánka, helyesebben Vörös Tamás utódainak az idők folyamán sokszor változott nevét is végleg megállapította. Mert bár Péter még inkább az Eőri nevet használja, és fiai Tamás és Miklós még Nadlányiaknak is neveztetnek (CVIII), az «Apponyi» név mind sűrűbben fordul elő, és későbben az egyedül használt névvé válik. Ezen okmányokban 1404 január 12-ről találjuk először az «Apponyi» nevet, és így annak használata a Pécz nemzetség ezen ága körében 500 évnél régiebbnek bizonyul. Eőri Péter volt az első, a ki a Pécz nemzetség sarjai közül Appony várába költözött és innen 1394-ben a nyitrai főispánság tisztjét is viselte. A családi levéltárban azonban úgy róla, mint fiairól inkább csak a birtokaikra vonatkozó okmányok maradtak fenn, a melyek Őket mint gondos fentartókat és szerzőket mu-