Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

legeltet, a hogy kedve tartja, legelőbért nem fizet.

1 A rétet s legelőt kanczaaljak

2 szerint számítják: 4 ploía patkó = 1 kobila kanczaalja (die Hufe), egy patkó 8 klinac, 8 szeg. Ez a csángó szabad pásztorelem vlach néven a középkor végéig megmarad külön társadalmi rétegnek. A nemzetségek elosztása a színtér viszonyaihoz alkalmazkodik. A szűk völgyszorosok átszelte területek védelemre alkalmas pontjain egymásután épülnek a hegyi várak, melyek veszély idején a nemzetségek szolganépét is oltalmazzák. Ha azután valamely hatalmasabb törzsfő győz, ezek a családi várak független törzsfők birtokában mintegy országos várakká válnak. Bosznia északnyugati részén három nemzetségnek a területi vetélkedése tölti be a XII—XIV. századot: a Subicsok (brebiri grófok), a Kotromanok (Prijezda bán utódai) s a Hrvatin-nemzetség hatalmi versenye. A hol fegyveres, hol békés előnyomulásban leledző erős nemzetségfőkben ösztönszerűleg él a királykodásra, helyesebben egyeduralomra való törekvés. Ezt az említett három nemzetséget rokoni kötelék fűzi egymáshoz. A Subicsok a tengermelléki városokra s a horvát hátmögi földre támaszkodnak, a Kotromanok ősi zsupái a várbosznai (szerajevói) s a lasvai (Travnikig) vidék, vagyis Felső-Bosznia, de hatalmi körzetök IV. Béla király óta felér Alsó-Boszniáig, a Dolnji Kraj-ig, a Száva alföldjéig.

3 Subicsék 1322-ben elbuknak s már 1323 körül Hrvatin s fia, Vukoszláv, áttérnek Kotromanovics István „az egész bosnyák föld, Soli (Só, Tuzla), Donji Kraj s Hum ura" és testvéröcscse Vladiszláv hűséBosznia északnyugati része : Dolnji Kraj : Alföld. 1 P. o. a banjalukai kerület régi szokás alapján máig sem fizet legelőbért. 2 Magyarországon az Alföldön és Vas megyében s a Dunántúl is ismeretes volt a kanczaalja-mérték rétre, legelőre. Kecskemétet illetőleg Takáts S. magánközlése. 3 IV. Béla kiadványa a bosnyák püspök részére. Uzora, Sou (Só, Tuzla), Olfeld (Dolnji Kraj, Pliva stb.) zsupákkal. Vrhbosna, Brdo, Neretva, Vidgossa, Lubinci, Lasva, Uskolpje, Belinopolje mint bosnyák báni zsupák említtetnek. Theiner M. Slav. I. 297—298. Ez a — sajnos — helyneveiben hibás átirat a bosnyák területi történet alapoklevele. Jajcza okmánytára, II