Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)
CLXLVIII Perényi Imre nádor s a végek. tünk újabb szerződés létesülne, akkor mi Ő katholikus Felségének Velenczét, Krétát, Cypruszt és Korfut juttatnánk amaz osztozkodási tervezet értelmében, a mit majd hozzáküldünk. «Tudja a királynak erről való nézetét és juttassa el mentől előbb hozzá. Küldje el egyúttal tengeri hadát, a mely már Szicziliában van, az adriai öbölbe, hogy neki és a magyar királynak segedelmére lehessen, hogv t. i. bejuthasson az Adriai-tengerbe. „Ezen esetben ellenségeink kénytelenek lesznek úgy a mi követelésünket, mint Dalmácziát visszaadni. 1» ~ ; E nagyméretű terv nem valósult meg. Nem tárgyalhatjuk Miksa császárnak és házának aspiráczióit Magyarországra, de hangsúlyoznunk kell, hogy a császár Magyarország és Dalmáczia földrajzi összetartózandóságát egyetemben hátmögével a saját dinasztikus politikája érdekében hangsúlyozza. Tartozunk különben azzal a kijelentéssel is, hogy Magyarország akkori magatartása nem ártott egyik félnek sem, magának meg — sajnos — ezzel a tehetetlen neutralitással éppen nem használt. Jajcza további viszontagságaira térve, ismét csak az élelem és költség kérdése kerül előtérbe. Míg Perényi Imre szép szóval biztatja barátjának, Egerváry László híres bánnak fiát, Istvánt, hogy lépjen neves apja nyomdokaiba és segélje meg Jajczát, ha élelemre szorul, 2 az ország rendei két évvel később már büntető határozmányokat szabnak arra, a ki a végvárak szükségleteire kivetett (kapunként 1 frt) adót meg nem fizeti. Ha praelatus, elveszti javait, ha báró javait is, meg tisztjét is elveszti s hűtlennek nyilvánítják. 3 Indokul fölhozták, hogy Jajczát végveszedelem fenyegeti, mert erős földrengés következtében védő falaiban nagy kár esett. Ekkoron Szentpétery László, derék alvidéki valkói ember volt a kincstartó, a ki — birtokai a Száva mentén és Eszéktől dél felé esvén —, mondhatni, érdekelt félként T 1510 aug. 5. Első Miksa császár spanyolországi követéhez' Bécsi udvari és állami levéltár (Maximiliana). s Okit. CXLII. 3 Okit cxLirr. v. n. v/io. v. Ö CXLYII.
