Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

a király mentsvára és kincsesháza, melyet Radak nevű várnagya gyáván föladott, kit jogosan tart árulónak a hagyomány. Tamásfia István a király hadseregét akarta-e sebtiben összeszedni s Mátyás segedelmével a szultán hadaival szembeszállani, vagy csak vagyona megmentésére gondolt, bajos eldönteni. Meglehet, hogy mindkét ok közrejátszott ebbeli elhatározásában. Bizonyosabbnak látszik, hogy István királyt meglepte a gyors támadás s eleinte maga sem tudta, hogy mihez fogjon. Föltetszik ez abból, hog}' a szultán közeledtének a hírére annyira megriadt, hogy környezetével lóhalálában menekül. Mindenekelőtt biztonságban akart lenni, ez a gondolat vezérli a nem várt csapás hatása alatt. Előbb székvárosába: Jajczába tart, mert onnan közelebb van a Szávához s a tengerhez. Azonban Jajczában sem érezhette magát biztonságban csekélyszámú kíséretével, fölkészületlen hadával s csakhamar Jezerón át Szokol (Sólyomfészek) várát érintve, az akkor nehezen megközelíthető Kljucsba vonul. (Kljucs s Bobovácz között 180 km a távolság.) A szultán Bobovácz (törökül Babicsa-Odzsak) bevétele után Mahmud ? [Mohamed]

1 pasával [20,OOOlo vassal ?] üldözőbe véteti az egérutat nyert királyt. Az események sorozatából következik, hogy a szultán mindenáron hatalmába akarta keríteni a királyt. Nagyon jól ismerte a három felekezetet valló bosnyák állam szervezetlenségét s tudta, hogy a királyság megszűntével a behódoltatásnak nincsen többé „koronás" akadálya, lévén a nép öntudatlan nyáj, igazában raj ah. Mahmud pasa katonai szempontból még akkor is nehéz feladatot oldott meg, ha megbízható kalauzok vezették hadait. Jobbára utakban szűkölködő, előtte ismeretlen tájakon végig1 Mahmud pasa két ízben nagyvezér (megöletett 1474-ben) görög atyától s „illyr" anyától született. Ugyancsak görög eredetű Rum Mohammed pasa, a ki 1464-ben lett Mahmud utódja. A források e részben zavarosak. A különféle írásmód következtében szóba jöhetne, hogy Mahmud Angelos Mihály fia-e, vagy az a Mohammed tekintendő Mihály fiának, aki a nagyvezérségben Mahmud utóda volt. Mi Mahmudot tartjuk a szultán bosnyák háborúja vezérének. Hammer: Gesch. des osm. Reiches II. 123. 1.