Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)
Bosznia és a Hunyadiak. E részben meg kell vallani, hogy a középkori magyar politikának nem sikerült sem magához vonzani a balkáni szerbséget, sem kiragadni azt a szerbek szemében akkor éppenséggel nem oly ellenszenves turko-byzantin jellegű szultáni hatalmi körből. Pedig a Hunyadi-háznak, ennek az igazán magyar-balkáni nemzetségnek ez volt a politikája. Szendrő és ezzel a Morava-völgye végleg elveszett-Magyarországra nézve. Igaz, hogy a törökkel meg nem férő szerb elemet később sikerült Mátyásnak a magyar korona közjogi kötelékéhez fűzni, 1 de ez emigráns elem volt, holott a déli dunaelvei szerb országrész Mátyásnak minden diplomatiai mestervonása ellenére a töröknél maradt. Nándorfehérvár ugyan megmaradt végvárnak, melyet a magyarság meg is védelmezett, de Szendrő birtoka nélkül a későbbi események folytán déli expansióra, tartós hódításra, nem kerülhetett a sor. A helyzet ilyetén alakulása következtében a Kotromancsalád fattyúhajtását királyként uraló Boszniának fokozott fontosságú szerep jutott a magyar politikában. Bosznia védőbástya volt a török haderőnek nyugati felvonulása ellen: a ki mellé Bosznia állott teljes lelkéből, az hathatós segítséget nyert vele. Magyarország becses elővédet kap területének a megvédésére, ha Bosznia királya vele megy, a török pedig, ha melléje állanak a bosnyák hadak, esetleges visszavonulását mindenkor biztosíthatja. Ámde ebben a kétlaki helyzetében rejlik Bosznia saját politikájának a gyöngesége. Mert csak úgy állhatott meg külön szervezetül, ha a két ellentétes hatalom közt ügyesen küllőfelez. Úgynevezett nyílt politikát ez a hybrid, erős középponti hatalom nélkül szűkölködő állam, melyet, mint rideg sziklaszigetet, csapkodott a magyar és török ellentétes áramlat, nem folytathatott. A magyar diplomatia szemében álnoknak tünt fel a bosnyák politika, mert nem bízhatott benne. A török pedig ugyancsak érezte, hogy a míg közte és a magyar határ közt ez a korlát fennáll, addig ő sem parancsolhat korlátlanul, s a nyugati világ sem tart tőle. 1 Magyar-szerb összeköttetések oklevéltára. 1907. 248—284. 1.
