Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)
Bármi dolgot mivel az ember, míg ideje el nem érkezett: Kudarczot vall, de dolga nem mehet véghez. Röviden szólva: a gyaur „jön a török!" kiabálástól egészen elfulladt és nem bírván megállni, ágyúit, legtöbb szekereit, sebesültjeit, félholt betegeit, podgyászát és málháit otthagy va, elfutott, hogy életét megmentse. A várban levő férfiakból többen még jókor kimentek és utócsapatukat megtámadták. A hír azonnal megvitetett a pasához is, a ki egy éjjel három napi utat téve, ideérkezett. De hajókat nem talált, melyeken a győzelmes sereg átkelhetett volna. Azonban némely vitézek — ki lóháton úsztatva, ki állatbőrből tutajt csinálva, ki kisebb hajókat találva — mégis átkeltek, mintegy ezeren, s utóiérték a hitetleneket, kik közül sokat levágtak és élve elfogtak. Ezalatt Mahmud pasának is kerülvén hajója, ő is átkelt a vár felé. A hitetlenek átmentek a Száva vizén s így megmentették életüket, de nagyobb részük a vízbe fúlt. Minthogy e hely az esőzések következtében nagyon sáros volt, hadiszereikkel megrakott szekereik a sárba sülyedtek és ottmaradtak. Az így elszórt fegyverekkel és más hadiszerekkel hány szekér telt meg ! Egyszóval annyi fegyver és szekér vétetett el, hogy meg sem lehet számlálni. Az ágyúkat ésszekereket a várba szállították. Miután a pasa a várat hadiszerekkel és Őrséggel ellátta, győzelmesen visszatért. A mi a beszerzett eleséget illeti, e csekély szolgáját, Mikhál-oglu Iszkender béggel — ki a vár bégje volt s vitézségét több ízben megmutatta — a várban hagyván, megparancsolta, hogy az élelmikészletet foglaljuk defterbe 1 s adjuk át a várkapitánynak. Miután a parancs értelmében elvégeztük dolgunkat, a pasa után mentünk. Történetesen rendkívül kemény tél volt. Azonban Mikhál-oglu Iszkender bég a kísérettel két húri szépségű fiatal leányt is adott s ezek melegségétől nem éreztük a tél hidegét. A pasa Szófiába ment a magas küszöb csókolására, hol a hitetlen foglyokat bemutatta, s kik aztán kivégeztettek. Minthogy a frenkeken és magyarokon kívánsága szerint boszút állt, már most az arnautok kiirtására fordíthatta gondját. 1 Azaz : jegyzékbe.