Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

ként hullottak, a puska- és ágyúgolyók pedig méhrajként röpködtek. Végre is, midőn elfoglalása nem látszott megvalósíthatónak, a hódító szultán Minnet-oglu Mohammed pasát itt hagyván, maga az ellenség elé sietett. Mivel azonban az ellenség nem érezte magát elég erősnek az ellenállásra, visszatért és óriási nagy seregével Izvornik vára ellen fordult. Ez okból Mikhál-oglu Iszkender bég mellé 5000 derék harczos adatott és a vár támogatására küldetett. A padisah pedig Szófia városába ment. XXXI. 1464. Mahmud pasa küldetése az ellenség leverésére s a padisahnak Szófiában maradása. Turszun bég i. m. VII. 107. Fordította : Tlníry J. i. tn. 90—92.1. Ezalatt a tél beállott. A padisah Szófia városában tartózkodott, míg Mahmud pasát a rumilii sereg vezérévé nevezvén ki, az ellenség elébe küldte. Mert az átkozott hitetlenek a várra ágyúkat szögezvén, azt rendkívül szorongatták. A mint Mahmud pasa már háromnapi járóföldre volt a vártól, az odavezető hegyszorosok nehezen járhatóságát úgy festették le neki, hogy van egy út, melyen a győzhetetlen seregnek fél napon át kell menni, melynek egyik oldala meredek hegy, a másik pedig mély víz s ez az út olyan keskeny, hogy csak egyesével mehetnek rajta. Az átkozott hitetlenek a folyó túlsó partján minden egyes szoroshelyre ágyúkat állítottak, az oláhok pedig, a kik a gyauroknak szövetségesei, elzárták a hegyszorost úgy, hogy madarat sem lehetne átröpíteni. E dologról szükségesnek látszott tanácskozni. Tehát a rumilii bégeket, Naszuh bég arnaudi béget, Develi-oglu Umur bég janinai szandsákbéget, továbbá Iszhák bég-oglu Isza béget, Mikhál-oglu Áli béget s még néhány béget összehíván, haditanácsot tartott. A bégek legtöbbje azt mondta, hogy ismeri azon helyeket, arra nem mehet a padisah serege; ha pedig Szirebernik