Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

Hervoja 1409—1415. kerület, az Una jobb partján), legendás vajdája Jajica nevével hozzák összefüggésbe Jajcza vára nevét.

1 Positiv tényként csak azt állapíthatjuk meg, hogy a várat az ott levő város felé székhelyül Hervoja építtette dalmát mívesekkel, 1380 után, 1391 —1404 között. Jellegzetes formáját feltüntetendő, a XXXVII. lapon közöljük a vár képét nyugati oldaláról. Bizonyos képzelő látással a sziklát tojásnak is vélhetné, a ki az alakhoz akarja fűzni a vár nevét.

2 Hervoja neve tölti be a várnak a történetét 1416-ig, a nagyvajda, illetőleg a herczeg haláláig. Külsőségre nézve fényes, de csakhamar alkonyra forduló szakasza ez a bosnyák dinasztának. A magyar állami ellenhatást Nápolyi László sikertelen kísérlete következtében erősen megérzi a bosnyák alföld. A nápolyi király, mint a hogy elődei, nem ismervén a viszonyokat, nem tudtak gyökeret verni az albán parton, azonkép kudarczot vallott Dalmácziában, minden fortélyoskodása mellett is. A dalmát községeknek haszon kellett, az urakat meg reális adományok elégítik ki s csak az erő imponált nekik. Zsigmond király két győzedelmes hadjáratának Boszniában (1406, 1408) az az eredménye, hogy az apró dinaszták nagyrészét kiirtja Bosznia nyugati s keleti részében, Hervoját pedig újból a magyar király táborába tereli. Most az az érdeke, hogy Zsigmond király szárnyai alatt megtartsa eddigi eredményeit. Budára megy tehát behódolni 1408 végén. Ott szívesen fogadják, spalatói herczegségét a magyar korona védnöksége alatt megerősíti a király s komaságra lép vele, azonfelül megtiszteli az újon alapított Sárkány-renddel, melyre Hervoja mód felett büszke. Ekkor tetőzik hatalma. Osztója, a bosnyák király, Hervoja 3 A romokat 1889 előtt hordták szét. Az elhordás alkalmával magyar formájú tollas buzogányt s lándzsát találtak. A nép azt beszéli, hogy Jajica vajda élt itt ezelőtt ötszáz évvel, s Vuk Brankovicscsal kötik össze a regét. Vuk Brankovicsnak e meséhez csak annyi a köze, hogy e szerb guzlárénekeket keletről idemenekült szerbek plántálták ide. Kovaéevic K. közlése a W. M. aus B. I. 448 1. 2 Déli oldaláról tekintve, a hegynek tojásdad formáját is elképzelheti, a ki az ábrát látja. Truhelka i. m, az 50. sz. ábrán.