Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

let kérdését úgy vélték megoldani, hogy a fővezér a lanczkenétek ezeres kapitányával, Helfenstein Lajossal s Karlovics János horvát bánnal együtt tanácskozzék. Salmnak 1200 lovasa s 1500 gyalogosa állott rendelkezésére. Ágyút, lőszert, élelmet Ausztria szolgáltat. A legénység három hónapra van felfogadva, de ha a szegődség letelt, újra beállanak.

1 A német birodalmi gyűlés óvatosan s a maga szempontjából igen helyesen járt el, midőn 1522 április 1-én egy bizottsága által részletes informatiókat szerzett be a magyar követektől, mert eddig csak általános szólamokban volt részük. Mielőtt a kérdés érdemleges eldöntésére került a sor, tudni akarták, hogy egyes részleteiben hogyan is áll az a magyar-török hadi viszony. Föltették a kérdéseket 16 pontban s a követek feleletét írásba foglalták, ekképen : 1. Hány harczost állít ki a török ? Felelet: Becslés szerint 200,000-t. 2. Hol szokott a török betörni ? Erdély, Oláhország, Orsova, Szörény, Belgrád felől leginkább, lévén a Duna-Dráva közti vidék a leggazdagabb. Betörnek Horvátországba Bosznia felől. 3. Mikép kellene ellenök védekezni? A Dunán erős hajóhaddal, a várakat meg kell erősíteni s lőkészlettel ellátni. Jól fölszerelt gyaloghadakkal Zala megyén, Szlavón- és Horvátországon át kellene ellenök menni. 4. Van-e a töröknek ágyúja és hadigépe ? Van sok, de ezek más szerkezetűek, mint a németeké. 5. Mennyi katonát tud ellenök kiállítani a magyar király ? Összesen 60,000-et. (Ez meg is felel a tényállásnak.) 5. Mikép akarnak ők (a magyarok) védekezni, van-e ágyújuk ? Mindez a pénztől függ, ágyút s lőszert a külföldtől várnak. Mit tehetnek ők, azt ők (a követek) nem tudják; tesznek annyit, a mit lehet. 1 DRTA. III. 200. 1. 1522 jún. 22-én a magyar követek most már sürgetik a legénység kiállítását. U. o. 202. 1. XV* A nürnbergi gyűlés eljárása 1522-ben.