Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)
László mesterre hajnalban, úgy hogy ez feleségével csak a puszta életét menti meg, 6 darab marháját, 60 sertését elhajtják. Egy teljesen felszerelt vagyonos földesúr telepe áll előttünk. Magaslaton épült az emeletes úriház, falvakba telepített jobbágyai felett tiszttartó rendelkezik, az uraság meg jól felszerelt éléskamrával, pinczével, ruhatárral, kincsesházzal az akkori naturalis gazdaságnak jómódú typusát tünteti fel. A zágrábi püspök fél, hogy jobbágyait elcsalhatják s várnagya gyökeres munkát végez, mikor egy virágzó uradalmat tönkre tesz. Míg Németországban Magdeburgból rendszeresen telepít az érsek, vállvetve a német urakkal, Szlavóniából, mely pedig természetes medenczéje a terjeszkedésnek dél felé, püspökség és világiak széthúznak. így aztán nem verhetett gyökeret a megyei intézmény s a telepítés nem erősíti, hanem gyöngíti az államot. Ezeket nemcsak kifelé kellett a királynak megvédeni, hanem egymás ellen is. 1 Épp oly figyelmet érdemelt magyar szempontból KeletBosznia s a Boszna felső folyása mentében alakult „magyar-bosnyák bánság", Szrebrenik várával mint védelmi központtal. Ezért Lajos királynak 1363-ban a saját vezérlete alatt északnyugati Boszniába vonult serege egyik részével, a másik Uszorába s Szrebrenik felé indult, Konth Miklós nádorral az élén. A király 1363 június elején indította el hadait. Bihácson át vonul a plivai zsupába, s a Pliva folyása mentén Jajcza felé védő Szokol (Szokolovo gnezdo) Sólyomfészek nevű várat ostromolja, az onnan 5 km.-re fekvő plivai kerítés felől. 2 1 Zichy cs. Okm. III., 163. 1., 1360. A Báthmonostori Töttösökről a Zichy lt. V. köt. — A német telepítésekről 1. Die Colonisation von Ostdeutschland, Dr. H. Ernst. — Ottó Schulz: Die Kolonisierung und Germanisierung der Gebiete zwischen Saale und Elbe. Leipzig 1896. 2 Lajos király oklevelét, melyben a Czegei Vass cs. részére pallosjogot adományoz, 1363-ban „in Plyua in obsidione terre Bosenensis Sabbato proximo post octavam Petri et Pauli ap." júl. 8. közölte Deák J. a Hazai Oki. 269—70. 11. Hibásan PlyMa-nak nyomatta a dátumot, de tényleg Plyíía a kelet, a mit a czegei lt. A. 4. XXVIII. megállapítottunk. V. ö. a királynak u. o. kelt oklevelét 1363 júl. 10. Magy. Tört. Tár (régi) IX. 28. a bécsi államlevéltárból. L. Ráth K. A magyar királyok utazásai, de nála nem pontos az idézet.
