Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

Török-magyar béke 1519. Az 1519 április 1-én Budán s május 30-án Drinápolyban három évre kötött „béke" 1 határozottan rossz béke, a mellett éppen nem Ígérkezik tartósnak. Bélay Barnabás, a derék es éleseszű magyar portai követ csak annyit ért el, hogy írásba foglalták azt, a mit a török hódítás fegyverrel eladdig máris elért. Jajcza és Nándorfejérvár ugyan megmaradt még a király kezén, de míg Jajcza csak Zvecsáj, Orbászvára és Banjaluka felé függ egybe a szent korona területével s ott is aláköti a közbenső bocsáczi immár török erőd. Nándorfejérvárt nyugatról Sabácz védi némileg, Szendrőtől keletre azonban teljesen el van szigetelve. A határok e béke alapján oly rosszak, hogy még a békében is csak a harcz a megélhetés módja. Ha Jajczát élelmezni akarja a király, lehetetlen elkerülni a súrlódást. Arról tesznek egyébként a mindkét fél szolgálatában — néha fölváltva — álló martalóczok. Azután az őrségek fölváltásánál is elkerülhetetlen a harcz. A király egyfelől panaszkodik, hogy magyar, szlavón, horvát és bosnyák alattvalói ismételt fölszólítására sem küldtek hadakat Jajczába, másfelől meg, hogy a békekötés ellenére török területen zsákmányt tettek. Küldjék el hadaikat élelemmel Jajczába, a bánok máris várják őket a szávamenti révekben, a zsákmányt pedig szolgáltassák vissza.

2 a bán fia volt. Csánki i. m. IL 287 1. A szreberniki bánok sorozata nem teljes; Pesty F. próbálkozott vele a Századok 1875, f. Nevna várát Keserű István kapta Matucsinai István után. Keserű István Sztrezsemlyei Györgygyei 1508. volt szreberniki bán. Istvánffy Szreberniket ír egyik helyen, a másikon Srebreniczát, az ezüstbányáiról híres vártelepet emlegeti. 1476-ban ugyan felprédálta Brankovics Vuk vajda, de a vár épen maradt. Valószínű, hogy ezúttal Szrebrenicza váráról is van szó, mert Szrebernik már akkor nem ment komoly várszámba. Az 1519 III. 28. magyar-török békében Zrebernyk cum suis oppidis et villis említtetik, valószínű tehát, hogy Szrebernik vára a bánságnak volt a középpontja; város mellette nincs, holott az ezüstös Szrebrenicza mellett város van_ L. különben e munka 105. 1. 1 Theiner: M. H. 11. 626. és Aszl. Okit. 279. 1. J Okit. 1519 VIII. 22. CXCV. Furcsa, de jellemző kívánság. 1519 VIII. 29. felszólítás a hanyag Csáktornyai Ernuszt Jánoshoz. Okit. CXCVI.