Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

F'ontosabb és czéljait illetőleg világosabb az az utasí­tás, melyet Miksa császár 1510 augusztus 5-én spanyol­országi követe számára adott. Tudatja vele, hogy a magyar királyhoz és a magyarországi urakhoz intézett követeinek jelentése szerint a magyarok Velenczét a császár ellen semmi szín alatt sem fogják segélni, hanem ellenkezőleg, ők támadnak a velenczeiekre, hogy ra dalmát királyságot, a -mely a magyar koronától a velenczeiek csalárdsága által elszakíttatott", visszafoglalják. A király elhatározta ország­nagyjaival egyetemben, hogy a cambrai ligába be fog lépni és Dalmácziát elfoglalja. Szakadatlanul fegyverkeznek, követet küldtek a császárhoz azzal a megbízással, hogy a magyar királynak a ligába való beleegyezéséhez a spanyol király is járuljon hozzá. Miksa császár íme e czélból követet küld a spanyol királyhoz ugyanebben az értelemben. Miksa ebben a tekintetben nemcsak a magyar királyság érdekeit látta fenn­forogni, hanem egyúttal neki magának, a kath. királynak, valamint az egész keresztény világnak is érdeke, hogy Dalmá­czia a magyar királysággal egyesíttessék. Ezáltal megakadá­lyoztatnék az az eshetőség, hogy a törökök elfoglalják ezt a tengermelléket, a mely az egész kereszténységre nézve nagy veszedelmet jelentene. Ugyanis akkor a törököknek onnan szabad kijáratuk volna Magyarországba, Németországba és Olaszországba. Dalmáczia a nápolyi királysághoz oly közel esvén, akkor ezen az úton a spanyol királylyal is könnyű lenne az összeköttetés. Nagyon élénken emlékezik a magyarok azon ajánla­tára, midőn velük hadakozott (1491), hogy kérdeztessék meg a spanyol király, mint arbiter, és a mit ő vél helyes­nek, annak alávetik magukat. Amagyar királynak(\J\Ász\ónak) fia és leánya lévén, kettős házassági összeköttetést ajánlott nekünk (a mennyiben lányát a mi fiunk venné el, s fia, a ki már magyar és cseh királylyá van koronázva, a leányunkat). Azért azt hittük, hogy igen helyénvaló lenne, hogyha a magyar királyival eziránt megegyezés létesül, melyhez a spanyol király is hozzájárulna. »A magyar király nekünk is vérrokonunk, anyja Erzsé­bet, Albert, római és magyar királynak és ausztriai herczeg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom