Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

személyében új bánokat rendel a király, a kik 1503 július 13-án átveszik a jajczai bánság összes tartozékait.

1 Jajcza történetében fordulatot jelent Ulászló királynak Bajazid szultánnal 1503 február 22-én (1503 augusztus 20-án kezdődő) hét évre kötött békéje. Kénytelen volt vele, mert Velencze már két hónappal azelőtt külön megköti a békét. A magyar-török békébe bennfoglaltatik a magyar korona országain kívül a cseh korona területe, Moldva, Havasalföld és Ragusa.

2 A magyar király birtokában maradt: Bosznia (regnum) Jajczával s a hozzá tartozó várakkal, a dicső Belgrád, illetőleg Nándor fejérvár, Szörény, Szrebernik és Sabác vára. A szultán uralma alá tartozik a herczegovinai-dalmácziai föld Prolosác, Imotski, Bog Jerovica, Ljubesna (Ljubuski), Mosztár, Pocsitelj, Blagaj, Novi. Rizano, Kljucs, Milesevo várakkal és városaikkal. Boszniában: Kamengrad, Komothyn, Mag laj, Kljucs, Vratnik (Viszoko mellett), Beograd (Akhiszár Bugojno közelében), Jerbelica, Ztvled, Hlevna (Livno), Travnik, Torichan, Biograel (7 km Trebenjetől délny.), Doboj, Feoerlak, t/áwcsac-Á'os^orzwár, Prozor, Zvonigrad. Ráczországban : Szendrő, Kwylyk, Golubac, Havai, Haram, Branicsevo (Barancs), Florentin, Belin, Bdyn (Bodony), Orahovo, Nikápoly, Gyurgyevo, Ruszcsuk (OroszCsík), Akjerman-Neszterfejérvár és Kilia. Ha a békekötés alkotta határokat latra vetjük, nyilvánvaló, hogy Magyarország déli véghatára voltaképen roncs; csak a tengerből kiálló szirtek: Nándorfejérvár s Jajcza példázzák, hogy a régi offenzívára alkalmas határ megszűnt. A déli Duna teljesen a töröké, a magyar Bosznia és Szerbia fennállása immár csak rövid idő kérdése. A katonai és politikai hanyatlásnak e békénél nincs hívebb képe. Mindenki érezte, hogy ebből csak rosszabb következhetik. 1 Okit. CX. 2 Okit. CVI.