Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)
Második eredménye, hogy a budai udvar mindenkép ki akarván tüntetni a szlavón megyék szoros kapcsolatát a szent korona viselőjével: Regnumot, országot alakít belőlük, czímert adományoz 1 s ez által bástyázza körül a királyi jogokat. Csakis így egyezhetett belé Corvin Jánosnak 1498 október 10-én kivívott horvát és szlavón örökös bánságába, miután 1492-ben úgyszólván kinézték őt a kapcsolt részekből. Harmadik eredménye, hogy a szlavóniai regnumban vettetett meg a mai Horvátország csirája, mely bár a XVII. századig még Szlavónia néven szerepel s a végvidéki kihasítások következtében területet veszít: az ethnographiai fogalom helyett közjogi alapot nyer. Negyedik eredmény, hogy a bosnyák hódítmány, illetőleg a magyar Bosznia, mely a szlavón, illetőleg a szávamelléki vármegyék (Zágráb, Pozsega, Valkó, Szeréin) védelmi szervezetével kapcsolatos, ebből formailag kivált. Már Mátyás király alatt 1480 óta minden polgári hatalom alól kivett katonai parancsnok a jajczai bán, de 1490ben a fontos várkerület parancsnokai Csulai Móré (Ficsor) László 2 (meghalt 1505 előtt) és Derencsényi Imre, a Hunyadiháznak különben igaz hívei, a király katonai tisztviselői, kiket ő fizet. 1490-től kezdve Corvin János — modern nyelven szólva — a szlavóniai hadtestparancsnok, a ki a jajczai önálló különítmény ellátásával meg van bízva. Sőt egy darabig ez neki örökletes kötelessége, mert a mennyiben Mátyás király közvetlen kezelésűvé avatta az országos várakat, a folyó elszámolásból eredő terhek kiegyenlítése is Corvin Jánosra maradt. 2. A Corvin János őrizetére bízott délnyugati végvidék két nagy várkörzetből állott. Mátyás király állapította meg ezt a szervezetet. A mai magyar-horvát tegerpartnak a fővára: Zengg-Senj, ehhez tartozik Obrovácz, Pocsitelj, Otocsácz, Prozor, Kliszovácz, Veecz, Bag (Carlopago) s a mai bosnyák A horvát végek. Jajcza s helyzete. 1 Eredetije Zágrábban az orsz. ltár kiállításában. 2 A Ficsor cs. a Csulai cs. egyik oldalága. L. bővebben Csánki i. m. V. 170. 1.