Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

\ plivai zsupa. Ha hatalmasabb annál, visszaszorítja, ha meg az bírja erővel, visszahúzódik. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy biztos határképződés ezen a színtéren nem állhatott be. Ez az oka a folytonos havasi határviszályoknak. A pásztorok áthajtották nyájaikat a túlsó hegyi lejtőkre, azt állítván, hogy így volt az szokásban. Erre közbeléptek a nemzetségfők s gyakran csak vérontás után jött közbe valamelyes megegyezés. így történt ez bizonyára a plivai zsupával is, mely a Pliva folyó vidékét — odatudva a verbászi sellőket — foglalta magában. Szorosan leczövekelt határai nincsenek, csak úgy általánosságban szerepel a bérezés vidéken ez vagy amaz hegyhát, vagy erdőszegély. Egy-egy ilyen területi egységet zsupának neveztek. A Balkán-félsziget e részének biboros leírója, Konstantin császár sokat kommentált munkája

1 számos ellenmondást tartalmaz, de az egyetlen alap, a melyből kiindulhatunk. A plivai zsupa a horvát törzsek megszállotta tíz zsupa rendjében fordul elő s földrajzilag az imotai (ma imotski), cetinai, hlevnoi (Livno, ma Boszniában) zsupákhoz sorakozik. Ez a plivai zsupa eleinte tényleg egy olyan kis külön pásztorállomácskát alkotott, mely a vezérlő nemzetség fejét uralta királyának, természetesen a szó patriarchalis értelmében. Minden zsupa egy-egy sejtet alkot, mely terjeszkedni akar. Ebből magyarázható a nemzetségek versengése. A mely nemzetség zsupája kedvező színtérrel dicsekedhetik s erős akaratú, ügyes, a viszonyokat felhasználni tudó feje van, beolvasztja, vagy hatalma alá keríti a gyengébb zsupát s relatív souverainitása alá veti a legyőzött nemzetséget. A meglazult zsupa azután a fölötte úrrá lett kenéznek, bánnak az országában megmarad közigazgatási egységnek. A havasi részeken nem is fejlődhettek ki szabatosan elhatárolt közületek. A havasi pásztor a fensíkon szánt, 1 Dr. K. Jireéek: Geschichte der Serben. 1911. Gotha I. 115. 1. teljes irodalmi apparátussal állapítja meg az eddigi eredményeket. Csak abban nem érthetünk egyet a jeles tudóssal hogy ^copíov Bosona, mely szerinte (terra, regio, a szláv zemlja, a magyar Boznaság, Orbázság, Nyirség) bizonyos zsupáknak foglalatát alkotta, eredetileg szerb birtoklás lett volna a IX. században. U. o. 121. 1.