Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

szófiai hadút szakadékos részeit magyar és oláh csapatok állták el, úgy hogy a vár fölmentése kelet felől lehetetlennek látszott.

1 Magyar részről legelőbb erősen lövették a falakat. Az •eredmény nem lehetett valami nagy, mert a várvédőknek mindvégig sikerült az erődben ejtett károkat helyrehozni. Október hava folyamán beállott az őszi eső, a talaj meglazult és síkossá vált, minek következtében szűkössé lett az eleség, mert a szállítás rendkívüli nehézségekkel járt. Ugyancsak megérezték ezt a szívós védők is. De azért félmeztelenül, rongyosan, éhesen is állották a tüzet, puskalövést és nyilazást.

2 A lövetés után ostromot rendelt a király, de visszaverték ; sok jó vitéze elesett, számosan megsebesültek, úgy hogy az ostromzár övén tágítottak. Azonközben a szultán vezére, Mahmud, hírt vett az ostromlottak keserves helyzetéről s úgy, a hogy Szapolyai az 1463-iki jajczai ostromnál cselekedte, azonkép ő is portyázó martalóczokat (keresztény odavaló török zsoldba fogadott szabad legényeket) jó pénzért mellékutakon átküldetett a Drinán. Ezeknek úgylátszik sikerült hírt adni a vár védőinek, kiknek örömrivalgása rémületet kelt az ostromlókban, mire ezek királyostul eszeveszetten futásnak erednek a Száva felé. így adják elő a török források az ostromnak rájuk nézve szerencsés kimenetelét. Rémületről beszél Bonfini is, csakhogy úgy adja elő a dolgot, hogy Szapolyai Imre a nagy ostrom alkalmával szemén megsérült, majdnem a szemevilága bánta meg. A király vezérének fájdalmas sebén megijedt s azon gondolkozott, hogy visszaküldi. Eközben híre jár, hügy Mohammed, 1 A zvornik—szófiai út a Drina folyása mentén egy nehezen járható völgyszoroson át vezet a Rogacica-\g; innen keletre fordul a Rogacica s a Derventa rjeka hosszában a Kadinjace tarajáig s a Volujac-patak völgyén át Uzsicebe ér. Idáig a völgyszorosokat Mátyás csapatai szállották meg s figyeltek a török hadra. 2 A vár legfelsó'bb őrtornya tetején 10—12 török figyelte az ostromot. Négy ágyúval lövette a király ezt a tornyot, a lövések találtak is, úgy estek le az őrök mint a zsákok. Alig szállott el a füst, helyökbe mások állottak. Keresztény forrás.