Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)
a szultán naponkint megújuló rohamait akkép intéztette, hogy a megszálló sereget három hadosztályra osztatván, mindig pihent csapatok támadhattak. A védők pedig nem értek rá a folytonos készenlét miatt a megrongált falak kijavítására. A támadókat a szultán maga bíztatta. A helyett azonban, hogy egy pontra irányította volna túlerejét, a vár minden pontján támadt. így érthető, hogy a várost ennyi roham után sem tudta elfoglalni. Az ostrom folyamatában a magyar király már Gara városáig jutott. (Ma Gorjan Verőcze megyében, akkor Valkóban, Diakovártól északnyugatra. A vár romjai máig is föltetszenek.) Megállapított terv szerint, míg a király a derékhaddal megindult, gyorsított meneteléssel Szapolyai Imre vezérlete alatt már augusztus első hetében két hadtestet 1 előreküldött. Szapolyai pedig seregéből száguldókat küldött előre, a kik Orbászmegyében a jajczai határig, vagyis Banja-Luka környékéig csakhamar eljutottak. Az apróbb előváracsokat: Zvecsájt, Komotint s egyéb helyeket ostromló kisebb török különítmények útján a szultán jó eleve megtudta, hogy a felmentő sereg útban van. Hírvivői, kémei szokás szerint, túlon túl nagyították a király seregeinek számát. A szultán erre általános rohamra határozta el magát, vezéreivel szemben is eltitkolván, hogy a várat fölmentő sereg közeledőben van. Ezek azt tanácsolták neki, hogy még egy hétig legalább töresse a falakat, de ő augusztus 22 alkonyán megszólaltatta az összes ágyúkat, s a várhoz közel férkőzvén, égő nyilakat röpített az épületekre. Az ágyúzás estétől másnap délig tartott. A várvédők azonban szívósan és vitézül állták az ostromot, serényen lövöldöztek s a falakra törekvőket ledobták az árokba. 2 Bizonyosra vehető, hogy a királyi hadak közeledéséről a védők is értesültek. Azonban a vár „elfoglalása 1 E két hadtest, 8 zászlóaljat véve alapul, 6200 embert számlált. 2 Olyan Dugovics Titusz-féle jelenet, a minőt Bonfíni leír, nem egy ment végbe. V. ö. Toldalék CCCXIII. sz. Kritobulosz V. 22. §. Néhány részlet használható, de a 30—38. §. összezavarja Jajcza ostromát a Drina-hadjárattal. Ugyancsak ilyen zavaros a Turszun bég krónikája is Okit. XXX.
