Thallóczy Lajos–Horváth Sándor: Alsó-szlavóniai okmánytár (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék). 1244-1710. (Budapest, 1912. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 3.)

Boldizsár jajczai bánt, hogy báni hivatalát mennél előbb foglalja el, mert a késlekedés miatt a törökök, különösen Orbász kerületében, már eddig is nagy károkat okoztak 258 CLIX. Zágráb, 1504. febr. 27. A zágrábi káptalan előtt Corvin János herczeg Graborjai Beriszló Ferencznek javára vallja Fejérkő várát és birtokot összes dubiczamegyei tartozékaival együtt . . . 259 CLX. Buda, 1505. máj. 2. II. Ulászló király parancsa a pozsegai káptalanhoz, melyben meghagyja neki, miszerint cserneki Dessewffy Ferenczet Török Jánosnak pozsega- és orbászvármegyei birtokaiba és azok tartozékaiba — az általak kötött szerződés értelmében — iktassa és vezesse be 261 CLXI. Buda, 1505. máj. 2. II. Ulászló király átírja és megerősíti Cserneki Török Jánosnak és Cserneki Dessewffy Ferencznek a pozsegai káptalan előtt 1505. febr. 10-én kötött kölcsönös szerződését, mely szerint Cserneki Török János magvaszakadása esetén Felsőberstyáncz, Alsóberstyáncz, Felsőcsernek, Alsócsernek, Felsőperucsicza, Alsólipinye és Zelnacsácz, pozsega-, továbbá Eszék, orbászvármegyei birtokai összes tartozékaikkal együtt, Cserneki Dessewffy Ferenczre és viszont, Cserneki Dessewffy Ferencz magvaszakadása esetén, ennek Dolyany, Izdolje, Werhowachye, Orehócz, Bánócz és Bisztra, pozsegamegyei birtokai, összes tartozékaival együtt, nevezett Cserneki Török Jánosra szálljanak 263 CLXII. 1505. jún. 5. A pozsegai káptalan jelentése II. Ulászló királyhoz, melyben jelenti, miszerint a királynak Budán, 1505. máj. 2-án kelt parancsára — a melyet át is ír — cserneki Dessewffy Ferenczet Török Jánosnak pozsega- és orbászvármegyei birtokaiba és azok tartozékaiba, ezen évi máj. 19-én törvényesen beiktatta 267 CLXIII. Pekrecz, 1506. máj. 3. Grabarjai Bertalan, vránai perjel, Dubicza megye örökös főispánja, Vagatovics Miklós, András és János kérésére átírja és megerősíti Bandonus Cornutinak Garán, 1353. máj. 6-án kelt adománylevelét 269 CLXIV. 1514. jún. 25. A fejérvári keresztesek konventje előtt Cserneki Was, máskép Wes Miklós a saját, valamint Hedvig, Anna, Zsófia és Magdolna nevű testvérei és egyéb rokonai nevében is, Felső- és Alsó-Csernek, Sumeticze, Prewchycza, Péterhegye, Podgragya, Ternavicza, Kakukvölgye, Felső- és AlsóBerstánytácz, Dolácz, Felső- és Alsó-Lipinye, Okics, Jaksincz, Galgócz és Lazkócz, pozsegamegyei, továbbá Gocsalócz, Lezkócz, Milkócz, Witkócz, Felső- és Alsó-Bebrina, Cserztencz, Zurakócz, Podlusia és Eszék, orbászvármegyei birtokrészeiket 800 magyar arany forintért, Cserneki Dessewffy Ferencznek és fiainak : János, István, György, Ferencz, Miklós és Lászlónak örök áron eladja 270