Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei (1328-1525). (Győr, 2005. A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, tanulmányok 1.)
amelyiknek Győr megye hatósága volt a címzettje, fennmaradási formájától függetlenül. Tudomásunk szerint azonban az alábbiakban szereplőkön kívül létezik további két 1496-os oklevél, melyet - némi nagylelkűséggel - Győr megyéhez intézett parancsként azonosíthatnánk. Nagylelkűségre azért volna szükségünk, mert bár a királynak tett panaszról esik bennük szó és e panaszokban megtalálhatjuk Győr, Veszprém, Vas és Sopron megyék hatóságát, ugyanakkor a királyi rendelkezés már általános értelmű. 4 Ez utóbbi tény miatt közlésüktől eltekintettem. Ugyancsak kimaradt az oklevéltárból értelmezhetetlen volta miatt egy oklevél leszakadt töredéke. Mivel néhány - formulás részből származó - szón kívül olvasható része nincs, az oklevéltárba emelése nem tűnt ésszerűnek. 5 Ezeken felül még egy Győr megyének tulajdonított dokumentum - levelesítő jegyzék maradt ki a kötetből. Ennek oka egyfelől a szöveg erős töredékessége, másfelől pedig, hogy egyetlen érdemi információja nem egyértelmű (bizonyos Szent Jakab utcát említ), ezért a városhoz vagy a megyéhez való kapcsolása igencsak bizonytalan, igaz véglegesen még nem kizárható. 6 A kézirat lezárását és az iratok beszámozását követően előkerült oklevelek a kötet végén, az ún. Pótlásban kaptak helyet. Ennek puszta léte is világos bizonyítéka annak, hogy minden igyekezet ellenére is kerülhetnek még elő oklevelek, amelyek e kötet lapjaira kívánkoznának. 7 Mindezek teljességre törekvő feltárása azonban csak a teljes középkori magyar forrásanyag egy személy által elvégezhetetlen áttekintésével lett volna elérhető, de a nagy energiabefektetés érdemi haszna aránytalanul csekély lett volna. A kötet használóját első olvasatra bizonyára meglepi, hogy a Függelékben Győr megye 1518-as rovásadó összeírására akad, ami egy megyei oklevéltár keretei között valóban furcsán hathat. E forrás közlése mellett ugyanakkor két fontos érv szólt. 1. Az igen kis számú fennmaradt középkori dikajegyzékek közül Győré tökéletesen ábrázolja a járáshálózatot, így a megyei igazgatástörténet becses, alig ismert kútfője. 2. A lajstromot mindeddig töredékesnek ismerte a kutatás, ennélfogva teljes szövegű kiadásban most jelenik meg először. 8 Az adatgyűjtésben, az oklevelek feltárásában nagy jelentősége volt a Magyar Országos Levéltár Középkori Gyűjteményeihez rendelkezésre álló számítógépes segédletnek. 9 A megyei oklevelek listájának összeállításakor ennek adataira hagyatkoztam, akárcsak a parancslevelek feltárásában. E lista, illetőleg további kiegészítő kutatások fényében összesen 138 1 0 darab oklevél gyűlt össze. Győr e viszonylag csekély oklevélszámmal megyéink közül a kisebb darabszámúak közt foglal helyet, s épp ezért, a források alacsony száma miatt látszott hasz4 „Quocirca vobis fidelibus nostris, comitibus vei vicecomitibus et iudicibus nobilium quorumcumque comitatuum regni nostri presentibus et futuris presencium noticiam habituris harum serie firmiter precipiendo mandamus,.,." Magyar Országos Levéltár. Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 90413. és 90414. 5 Magyar Országos Levéltár. Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban DF) 286033. 6 „Item Iohannes pellifex de vico Sancti Iacobi wsor falsorum denariorum." DL 48231. Vö. TRINGLI ISTVÁN: Jagelló-kori levelesítő jegyzék Zalából. Levéltári Közlemények 69. (1998) 31. 7 Ennek kiváló bizonyítéka, hogy a kötet nyomdai előkészületei során sikerült ráakadni egy további megyénkhez intézett királyi parancslevélre (Mátyás király Győr megyéhez Orbán győri püspök panasza tárgyában. 1480. III. 22; DL 18334.), azonban ennek a kéziratba emelésére technikai okokból már nem kerülhetett sor. 8 Az adólajstrom adatait használta: SZAVAY GYULA: Győr. Monographia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. Győr, 1896. 92-94. 9 A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa (DL-DF 4.2.) Szerk.: RACZ GYÖRGY. Budapest, 2003. CD-ROM 10 Vö. a 7. lábjegyzetben írottakkal!
