Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei (1328-1525). (Győr, 2005. A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, tanulmányok 1.)
Ennélfogva - kiemelten a késő középkorra - adatsoraik legalábbis erősen hiányosak. 8 6 Az átfogó, több megye históriáját feldolgozó vagy adattárként feltáró munkák terén is hasonlóak tapasztalataink. A Millennium alkalmából megjelent és ma már CD-ROM formában is hozzáférhető, Borovszky Samu által szerkesztett megyetörténeti sorozat idevágó adatai a legtöbb esetben pusztán illusztratív szerepet töltenek be, ha vannak egyáltalán. Csánki Dezső monumentális történeti földrajzában pedig épp ezek a fejezetek kevésbé kidolgozottak. Ezért nem kínálkozik más biztos alap, mint a megye által kibocsátott, valamint a hozzá intézett oklevelek szisztematikus áttekintése és az tisztségviselők adatsorának ezekből való összeállítása. Még ezek sem elegendőek az összes kérdés tisztázásához. Amíg ugyanis az alispánok, szolgabírák és más hivatalviselők lajstroma e kútfőkből viszonylag könnyen összeállítható, addig épp a püspök-ispánokra kevés információt hordoznak. Győr megye esetében pedig pontosan itt küzd nehézségekkel a kutatás. Lássuk tehát a szóba jövő személyeket időrendben! Salánki Ágoston. Az első olyan késő középkori győri főpásztor, aki az örökös ispáni címet elnyerve állt a megye élén. Első ispáni említése - láttuk 1453-ból származik, míg a cím elnyerésének időpontját nagyjából 1452-ben jelölhetjük meg. Főpapságának halála vetett véget 1465 októbere és decembere közt. Halála után a megye élén rövid ideig - legkésőbb az esztendő végéig rokona és egyik legfontosabb familiárisa, Tejedi Imre állt. 8 7 Ispánként folyamatosan kimutatható. HORVÁTH RICHÁRD: Adalékok a Szapolyaiak északkelet-magyarországi felemelkedéséhez. In: Analecta Mediaevalia I. Tanulmányok a középkorról. (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Medievisztika Tanszékének Kiadványsorozata) Szerk.: NEUMANN TIBOR. Budapest, 2001. 110-111. Heves (1323-1526): HAVASSY PÉTER: Heves megye középkori tisztségviselői. (Studia Agriensia 6.) Eger, 1986. 24-44. Hont (1156-1525): BAKÁCS ISTVÁN: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest, 1971. 439-441. Pest (1319-1525): TRINGLI ISTVÁN: Pest megye a késő középkorban. In: Pest megye monográfiája 1/2. (A honfoglalástól 1686-ig) TORMA ISTVÁN közreműködésével szerk.: ZSOLDOS ATTILA. Budapest, 2001. 187-191. Somogy (1266-1524): BORSA IVÁN: Somogy középkori alispánjai - A Mohács előtti megyei archontológia ügye. In: Somogy Megye Múltjából. Levéltári évkönyv 13. Szerk.: KANYAR JÓZSEF. Kaposvár, 1982. 11-14. Tolna (1193-1526): SZAKÁLY FERENC: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt. Szekszárd, 1998. 38-66. Turóc (1332-1526): BORSA IVÁN: Turóc vármegye ispánjai és alispánjai 1526-ig. Levéltári Közlemények 60. (1989) 203-217. Szabolcs (1387-1526): PITI FERENC: Szabolcs megye hatóságának oklevelei I. (1284-1386) Budapest-Nyíregyháza, 2004. C. TÓTH NORBERT: Szabolcs megye hatóságának oklevelei II. (1387-1526) Budapest-Nyíregyháza, 2002. 13-16. Ung (1318-1437): ENGEL PÁL: A nemesi társadalom a középkori Ung megyében. (História könyvtár. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 25.) Budapest, 1998. 122-126. (Bővebb, mint az Archontológiában! Itt a szolgabírák is szerepelnek!) Veszprém (1458-1526): HORVÁTH RICHÁRD: Veszprém megye tisztségviselői a későközépkorban (1458-1526). Fons 7. (2000) 252-266. Zala (1138-1526): HOLUB JÓZSEF: A főispánok, alispánok és szolgabírák 1526-ig. Uő.: Zala megye története a középkorban I. Pécs, 1929. 441-485. Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk.: MOLNÁR ANDRÁS. Zalaegerszeg, 2000. 244-252. (a vonatkozó rész BILKEI IRÉN munkája) 86 VÖ.: ENGEL: Arch. I. XIV-XV. 87 Ágoston püspök utolsó főpapi kiadványa X. 31-én kelt. HÁZI JENŐ: Sopron szabad királyi város története I. rész - 5. kötet. Oklevelek és levelek 1460-tól 1481-ig. Sopron, 1926. (a továbbiakban: HÁZI 1/5.) 219-220. - Tejedi XII. 28-án nevezi magát ispánnak (span) Házi 1/5. 235. - Tejedi Imre Ágoston püspök testvéreként (igaz, az itt szereplő fráter kifejezés értelmezése ennél sokszínűbb) 1451-ben szerepel. DL 101856. - A püspökséget 1466. III. 24-én még üresedésben lévőnek említi egy királyi méltóságsor. STEPHANUS KATONA: História critica regum Hungáriáé stirpis mixtae. Tomulus VIII., ordineXV. Kalocsa, 1792. 152.
