Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei (1328-1525). (Győr, 2005. A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, tanulmányok 1.)
dékes itineráriuma arra utal, hogy Győr mellett szombathelyi várát is gyakran felkereste. 7 2 Ami tehát a püspök világi szerepét illeti, láttuk: 1453-tól minden kétséget kizáróan kimutatható örökös ispáni volta. Ekkor azonban csupán a tisztség említésével találkozunk. 7 3 Ezért talán nem felesleges megkísérelni annak meghatározását, hogy mikortól is viselték főpásztoraink megyéjük vezető méltóságát. A kérdés tisztázásában nagyobbrészt az Ágoston püspök nevében kibocsátott oklevelek áttekintése jelentheti a legbiztosabb alapot. Bizton számíthatunk arra ugyanis, hogy az örökös ispáni cím elnyerését követően a püspök azt nem hagyta volna ki diplomáinak intitulációjából, ahogyan arra Esztergom érsekei, illetőleg 1453-at követően maga Ágoston nyújtanak példát. 7 4 A város 1447-es átvétele és Ágoston 1453-as örökös ispáni említése közötti időszakból összesen tíz kiadványát ismerjük. Ezek egyike sem jelent azonban megoldást kérdéseinkre, mert egyikben sem találhatunk utalást a püspök világi funkciójára, 7 5 így annak létét feltételeznünk fölösleges. 7 6 Ennek látszik ellentmondani, hogy 1448 áprilisából fennmaradt a neve alatt egy parancslevél, amelyben Vas, Zala és Sopron megyék hatóságának meghagyja, hogy nemeseik közül azokat, akik vele vannak az ország védelmében Szombathelyen és Győrött, hadba ne kényszerítsék. 7 7 Jóllehet az intitulatiohan Ágoston pusztán püspökként szerepel, mégis egy efféle utasítást csak mint királyi (kormányzói) megbízott, kapitány vagy megyésispán adhatott ki. Az események hátterében álló okokat nem ismervén sajnos nem áll módunkban állást foglalni a püspök szerepét illetően. Talán az a megoldás jöhet szóba, hogy a délvidéken elfoglalt kormányzó - ne feledjük, ez év őszén vívta a rigómezei ütközetet - Rozgonyi Sebestyén pozsonyi ispán mellett őt is bevonta a nyugati országrész biztosításába. 7 8 Az 1453-as idézett oklevelet megelőzően tehát nem bukkantunk nyomára ispáni megnevezésnek. Befejezésül annak tisztázása maradt hátra, hogy miért pont ekkortájt kerülhetett sor Ágoston püspök kinevezésére. 72 1447. október-novemberében Győrött volt: DF 242148., DF 242156. Szombathelyi keltezések: 1449. XII. 31. HÁZI JENÓ: Sopron szabad királyi város története I. rész - 3. kötet. Oklevelek és levelek 1430-tól 1452-ig. Sopron, 1924. 279., 1450. V. 7. Uo. 283., 1451. IX. 7. Uo. 229. Vö. Kiss GÁBOR-TÓTH ENDRE-ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS: Savaria-Szombathely története a város alapításától 1526-ig. Szombathely, 1998. 219. 73 „Laurencius de Twroch castellanus castri Iauriensis et Nicolaus de Wassan vicecomites reverendissimi in Christo patris, domini Augustini episcopi Iauriensis locique eiusdem comitis perpetui ..." Jelen kötetben a 48. sz. dokumentum. 74 1455. márc. 1.: „Nos, Augustinus Dei et apostolice sedis gracia episcopus ecclesie Iauriensis locique eiusdem perpetuus comes..." DL 14927. 75 Ágoston kiadványaiban 1447-es felszentelése előtt „electus confirmatus Iauriensis", míg azután „episcopus Iauriensis" megnevezéssel szerepel. DF 242148., DF 279347., DF 282767. 76 Jóllehet Hajnik idéz egy 1451-ben kelt (március 1.) oklevelet Ágoston örökös ispánságával összefüggésben, ezt azonban a Magyar Országos Levéltár Középkori Gyűjteményeiben fellelni nem sikerült, ezért hitelét vagy legalábbis dátumát pillanatnyilag kétségesnek kell hinnünk. HAJNIK: Örökös főispánság 58. 77 „familiares et süpendiarios de predictis comitatibus nobiscum hic Iaurini ac Sabariensi pro tuicione, defensione et conservacione ac íidelitate fuic regno conservando existunt constituti ..." SO II. 334-335. 78 A pozsonyi ispánokhoz: ENGEL: Arch. I. 169. - Az esztendő folyamán Hunyadi szinte folyamatosan Erdélyben tartózkodott. ENGEL PÁL: Hunyadi János kormányzó itienráriuma (1446-1452) Századok 118. (1984) 983.
