Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei (1328-1525). (Győr, 2005. A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, tanulmányok 1.)

selők archontológiája sem nyújt segítő kezet a kérdésben, az ispánok névsorában ugyanis épp 1443-1453 között nehezen kitölthető úr tátong.

5

5 A hiányzó időkört megelőzően még jól adatolhatóan ismerjük Rozgonyi Jánost ispánként, míg 1453-tól Salánki Ágoston püspököt már örökös ispánként említik.

5

6 A helyzet ilyetén alakulásáért elsődlegesen az I. Ulászló és Erzsébet királyné közt 1440-től kialakuló polgárháborús helyzetet tehetjük felelőssé.

57 Ulászló megválasztásával és a kis V. László megkoronázásával két pártra szakadt ország előkelői közt szabályos belső háború folyt, melynek fekvésénél fogva Győr az egyik kiemelt helyszíne volt. A győri püspökök örökös ispáni joghatóságának megértéséhez nem kerülhető meg a város és a vár történetének 1440-1453 közötti rövid áttekintése. Az Albert király halálát követő hónapokban az állapotos Erzsébet királyné gyorsan, még 1440 februárjában Pozsonyba indult, de egészségi állapota miatt utazását Komáromban meg kellett szakítania.

5

8 Érkezése után, február utolsó hetében kerített sort a korona Visegrádról való elhozatalára.

5

9 Ezután, immáron a korona és az időközben megszületett trónörökös birtokában Fehérváron hamarjában (május 15-én) királlyá koronázták V. Lászlót, majd Veszprém érintésével Benedek püspök invitálására - aki mindvégig a királyné környezetében tartózkodott

6

0 - a királynéi kíséret valamikor május közepén Győrbe utazott.

61 A fényes kíséret megérkezése és az események felgyorsulása előrevetítette I. Ulászló támadását a királynőnek menedéket adó város ellen. Erre nem is kellett sokat várni, 1440 júniusának második hetében a Rozgonyi Sebestyén és Nánai Kompolt Pál által vezetett királyi csapatok körülfogták a várost. Bár Győrt nem sikerült elfoglalni, Ciliéi Ulrik Ulászló fogságába esett,

6

2 míg Erzsébet a támadás elől Pozsonyba húzódott vissza.

6

3 Mindeközben az ispáni tisztség betöltése körül sem volt minden problémamentes. Rozgonyi ifj. János ugyan nehézség nélkül vette át apjától az ispáni tisztséget, de a kettős hatalmi helyzet előálltával ő is válaszút elé érkezett. A polgárháború első másfél esztendejében még Ulászló pártján találjuk, de az Erzsébet-párthivek pozícióinak 1441-1442 fordulóján tapasztalható stabilizálódásával közel egy időben átállt a királynéhoz.

6

4 55 ENGEL: Arch. I. 134. 56 A megye archontológiai táblája a dolgozat végén található. A jegyzet nélküli tisztségviselő-említések innen származnak. A pontos levéltári jelzetek is ott találhatók meg. 57 Az eseményekhez legutóbb: PÁLOSFALVI TAMÁS: Rozgonyiak és a polgárháború 1440-1444. Századok 137. (2003) (a továbbiakban: PÁLOSFALVI: Rozgonyiak) 897-928. 58 Mivel Erzsébet itineráriuma ezidáig nem készült el, csak részleges adatgyűjtésre volt módom. Jelen ismereteink szerint 1440. II. 16. - V. 11. között bizonyosan Komáromban tartózkodott. DL 13527., DF 239759. 59 A korona elrablása. Kottanner Ilona emlékirata 1439-1440. Fordította és közzéteszi MOLLAY KÁROLY. Budapest, 1978. 22-30. 60 TÓTH-SZABÖ PÁL: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Budapest, 1917. 174. 61 Legkorábbi ismert győri keltezése: 1440. V. 27. DL 30312. - Augusztusban a püspököt Ulászló a királyné szövetségesének tekinti. DL 44296. 62 Az eseményekhez lásd a PÁLOSFALVI: Rozgonyiak 908. Augusztusban Ulászló Rozgonyit és Nánait jutalmazza a Nógrád megyei Szanda várral az ostrom vezetéséért. DL 13570. 63 1440. június 7-én még Győrött keltez. A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára IX.. Szerk.: KAMMERER ERNŐ. Budapest, 1899. 13. Ugyanakkor június 15-én már Pozsonyban van. DL 24731. 64 1441. VII. 16-án Ulászló „egregio Iohanni filio condam Stephani de Rozgon comiti comitatus Iauriensís" adott parancsot. DL 106468. - 1442. VII. 18-án már Erzsébet írt így: „fidelis nostri eg-