Az esztergomi főkáptalan fekvő s egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára. (Pest, 1871.)

talan ellen Isep földének megvétele végett mint szomszéd panaszt emel; de később az esztergomi káptalan javára jogáról lemond. (L. 16©.) Eredetije bőrhártyán, a hiányzó pecsét vörös selymen függött; 31, Iád., 1. cs., 9. sz. Közli Knauz II. 83—84. 1. 9. Epeli Dömötör, Enchydnak fia, 1271. évben az esztergomi keresz­tesek conventje előtt Epelen lévő szőleit a vételár kitétele nélkül az eszter­gomi káptalannak eladja. (L. 161.) Eredetije hártyán, a hiányzó pecsét szinte ily hártyán függött; 26. Iád., 1. cs., 7. sz. Közli Knauz II. 104. 1. 10. Epeli Peturke 1271. évben az esztergomi keresztesek conventje előtt Epeli Lázhegyen lévő szőlejét,három fertó árán és egy lat ezüstért az, esztergomi káptalannak örökre el dja. (L. 162.) Eredetije bőrhártyán, a hiányzó pecsét is ily hártyán függött; 26. Iád., 1. cs. 8. sz. Közli Knauz II. 104—105. 1. 11. Fülöp Firmáni püspök, és pápai követ 1279. évben bizonyítja: hogy Csáky nemzetségbeli Ugrin, Pousnak fia, királyi tárnokmester, az esz­tergomi káptalannak Esztergomban lévő palotáját két száz finom ezüst márkáért eladta. (L. 163.) Eredetije bőrhártyán, a rajta vörös-zöld selymen függött három pecsétből esak_ egynek, az is hiányzó, maradványa látható; 25. Iád., 1. cs., 2. sz. Közli Knauz II. 127—130 1. Emliti Fejér V. II. 604. 1. 12. Esztergom váróshatósiga 1291. évben Sedylin mészárosnak a káp­talan telkén épített kő- és faházait, -miután a káptalan által vissza váltá­sukra kiadott 11. ezüst márkát a kitűzött időre meg nem téríthette, kilencz márka dénár ráfizetése mellett a káptalan rak odaítéli (L. 164.) Eredetije hártyán, a pecsét ibolya szinti selymen függött; 25. Iád., 1. cs., 7. sz. Emliti Fejér VI. I. 188. 1. Közli Knauz II. 180—182. 1. 13. Gryulaziimburi nemzetségből származott Erdev, Zeudeni Sebridnek fia, 1297. évben, miután az esztergomi káptalantól 200. márkát fölvett, Nempty helységihezi jogáról vépképen lemond, és a káptalant ennek örök birtokába bocsátja. (L. 165.) Eredetije hártyán, a pecséttöredék vörös-zöld selymen függ ; 18. Iád., 2. cs., 4. sz. Emliti Fejér VI, II. 121. 1. Közli Knauz II. 225—226. 1. 14. Kövér Tamás kereskedő, 1299. évben zálogba tartott esztergomi házait 215. márka zálogösszeg visszatérítése mellett az esztergomi káptalannak végkép átengedte. (L 166.) Eredetije hártyán, a vörös selymen függő kettős pecsét csak töredékben van meg; 25. Iád., 1. cs., 9. sz- Közli Knauz II. 227—228. 1,

Next

/
Oldalképek
Tartalom