Az esztergomi főkáptalan fekvő s egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára. (Pest, 1871.)

Eredetije hártyán, a fehér-kék-vörös selymen függő pecsét egészen ép ; 34. Iád., 3. cs., 3. sz. 51. Zoby Mihál, Péternek fia, 1527. évben Felsew- és Alsónyék, nem különben Nyekl yn ez helységekben létező birtokát az esztergomi káptalannak bizonyos misék kiszolgáltatása mellett átköti. (L. 144.) Eredetije bőrhártyán, a vörös selymen függő pecsét ép; 17. Iád., 1. cs., 20. sz. 52. Werbewczy István, 1527. évben hont-megyei Egyházas-nyékben lévő nemesi birtokát az esztergomi káptalannak örökösen átadja. (L. 145.) Eredetije hártyán, az ép pecsét fekete-kék-zöld selymen függ; 17. Iád., 2 cs., 1. sz. 53. Felsew-Zechyni János, 1527. évben egész Bank helységet Werbewczy Istvántól zálog fejében átvévén, helyébe szinte az általa Felsewés Eghházas-Nyék helységekben birt részjószágot ugyanazon czim alatt az esztergomi káptalannak birtokába bocsátja, (L. 146.) Eredetije hártyán, a belsejére nyomott pecsétnek csak helye látszik; 17. Iád., 2. cs., 3. sz. 54. I Ferdinánd király 1527. évben az esztergomi káptalan kérelmére, ugyan királyi adomány mellett Felsew-Nyék Alsó-Nyék és Egh házas-Nyék helységekben Zobi Mihál után birt javakban a káptalant megerősiti, sőt netalán bennök rejlhető királyi jogát is átengedi. ((L. 147.) Eredetije hártyán, a belül létezett pecsétnek csak helye látszik; 17. Iád., 2. cs., 4. sz. 55. Desházy István 1529. évben a szent-györgymezei társas káptalannak Budán levő két házát, meg szőlejét, gyümölcsösével és rétjével együtt örököseii kiszolgálandó misék kötelezettsége mellet átköti. (L. 148.) Eredetije hártyán, belül névaláírással és ép pecséttel ellátva; 52. Iád., 3. cs. 8., sz. 56. Werbewczy István cancellár 1530. évben, jót állván a királyért azon több ezerekre menő arany és ezüst készletről, melyet Szaniszló fejérvári prépost és királyi titoknok a boldogságos Szűz kápolnájára kirendelt hagyományából visszatérítés fejében a király részére fölvett, addig is, míg az megtörténnék, saját birtokát Inam, Zathok és Chezthwe helységekben az esztergomi káptalannak átadja. (L. 149.) Eredetije kemény papiron, rajta az adományozónak saját neve, és ép pecsétje szemlélhető; 17. Iád., 2. cs., 12. sz. 57. A saagi convent 1536. évben arról tesz jelentést; hogy Thurzó Elek országbíró parancsa következtében, az esztergomi káptalant Werbewczytől átvett jószágokba beigtatta. (L. 150.)