Az esztergomi főkáptalan fekvő s egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára. (Pest, 1871.)

Eredetije bőrhártyán, a hiányzó pecsét sárga-zöld selymen függött; 53. Iád., 3. cs., 17. sz. 32. Thawaz Bálint, Anda Mihály és Fekete Demeter övéik terheit magokra vállolván, 1487. évben a budai káptalan előtt az esztergomi káptalantól vett jótétemények elismérése tekintetéből Ebed mellett levő Kewlked birtokukat, melyet elődeik hü szolgálatukért ezen káptalantól kaptak, ráadásul még tizenhat arany-forintot fölvévén, az esztergomi káptalannak örök birtokába bocsátják. (L. 125.) Eredetije hártyán a töredékben fenlevő pecsét zöld-vörös selymen függ; 31. Iád., 1. cs., 15. sz. 33. Alfarelli Ferati esztergom várának parancsnoka, az esztergomi főegyliáz mellett alapítani szándékolt szent Mihály kápolnára Petyen helységben birt két házat felajálván, ezeknek lakosait Corvin Mátyás 1488. évben minden nemti adózástól fölmenti. (L. 126.) Eredetije bőrhártyán, a zöld-vörös selymen függő pecsét majd nem egészen ép; 71. Iád., 1. cs., 10. sz. 34. Estei Hippolit érsek 1488. évben hasonlólag Alfarelli Feratinak Pethyenben létező két házában a lakókat részéről is minden adózástól mentesiti. (L. 127.) Eredije hártyán, a kék-zöld-vörös selymen függő pecsét kevés sérelme mellet is épnek mondható. 71. Iád., 1. cs., 11. sz. 35. István szerémi választott püspök 1491. évben a budai tanács előtt ugyan Budán lévő házát, melyet Orbán egri püspök, és rokona az esztergomi főegyházban lévő Szent Márgit oltárának hagyományozott, Mihály, milkói püspöknek, mint ezen oltár felügyelőjének, és utódainak örökösenoda köti. (L. 128.) Eredetije hártyán a külsejére nyomott vörös pecsétnek csak helye látszik; 64. Iád., 1. cs., 20. sz. 36. Alfarellus Ferratius Szent-Mihály főangyal kápolnájához, —melyet az esztergomi főegyliáz éjszaki oldalán építtetett, — odaköti örökösen Esztergomban létező két házát; -mely alapítványát, estei Hippolit érsek 1493. évben jóváhagyásával megerősíti. (L. 129.) Eredetije hártyán, két ép pecsét függ róla: egyikekék-vörös, másika zöld-vörös selymen; 71. Iád., 1. cs., 12. sz. 37. Nyéki János, Imrének fia, 1494. évben gyermekségétől fogva a káptalan jótéteményeiben részesülvén, a budai káptalan előtt Nyék helységben egy ház-helyet a káptalannak örökösen bevall. (L. ISO.) Eredetije hártyán: a zöld selymen függő pecsét ábrája ki nem vehető; 17. Iád., 1. cs., 8. sz.