Az esztergomi főkáptalan fekvő s egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára. (Pest, 1871.)

már az előtt Benedek érsek kegyeletéből birt, a nagyszombati Tized élvezetének módja szerint neki örökösen átengedi. (L. 71.) Eredetije hártyán, a violaszinii és vörös selymen függött pecsét hiányzik; 45. Iád., 1. cs., 4. sz. Említi Fejér VIII. I. 510. 1. 16. Tamás érsek, 1313. évben az elődje Lodomér által 1283. évben az esztergomi őrkanonoknak Vadkertből kijáró dézmát, ennek okmányát átírván, részéről is jóváhagyja. (ÍJ. 73.) Az esztergomi káptalannak 1456. évi hártyás át iratából, ép pecsétjét zöld selyem tartja; 51. Iád., 1. cs., 32. sz. Lodomérnek ide vonatkozó okmányát közli Fejér, V. III. 189. 1. 17. Tamás érsek, 1319. évben káptalanjának kérelmére a Bars megyei Tizedet örök joggal átengedi; a káptalan pedig az érsekségnek A

Terebély melletti Aha helységet Monkad, Dosnuk és Haraschan tartozékival örök birtokába bocsátja (L. 73.) Eredetije hártyán, kettős pecsétje sárga-zöld selymen függ; 48. Iád., 1. cs., 1. sz. Közli Fejér, VIII. II. 217. 1. 18. Csanády érsek 1335. évben János esztergomi kanonok, és kincstárnok kérelmére Zelew, és Rendueh fejében több helységből az őt illető jövedelmezőbb Negyedet teljes joggal és örökösen átengedi. (L. 74.) Eredetije hártyán, a hiányzó pecsét zöld-vörös selymen függött; 51. Iád., 1. cs., 24. sz. 19. Csanády érsek 1337. évben az esztergomi szent-györgymezei társa s káptalannak számát négy taggal szaporitja, és Job érsek alapítványát tetemesen gyarapítja. (L. 75.) II. Lajos királynak 1521. évi átiratából, melyen a nagy és ép pecsét fehér-zöld selymen függ; 52. Iád., 1. cs., 3. sz. Közli Fejér, VIII. IV. 246. 1. 20. IV. Miklós érsek, 1354. évben a káptalannak átengedi az őt illető nánai Tizedet, akáptalán viszont Udvard közelében Aaz nevű földjét, és SzentPáli helységben két jobbágy telki állományt örökösen az érsek birtokába bocsát. (L. 76.) Eredetije hártyán, melyről a hártya szeledéken függött pecsét hiányzik; 31. Iád., 1. cs., 12. sz. Közli Fejér IX. II. 330. 1. 21. Demeter érsek, 1384. évben az oltári szentségnek buzgó imádására kápolnát alapit, és az abban bizonyos kirendelt napokban töredelmes szívvel buzgolkodó híveknek bucsut enged. (L. 77.) Eredetije hártyán gyönyörűn irva, rajta vörös-zöld zsinoron függ az alapitónak ép tojás-alaku pecsétje; 72. Iád., 2. cs., 1. sz. Közli Fejér X. I. 159. 1.