Az esztergomi főkáptalan fekvő s egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára. (Pest, 1871.)

38. II. Ulászló király, 1494. évben a fönemlitett kápolnának a káptalanbai bekeblezését függő pecsétje alatt megerősiti. (L. 44.) Eredetije hártyán, a pecsét kék-vörös selymen függ; 46. Iád., 4. cs., 12. sz. 39. II. Ulászló király, 1507. évben, a káptalan által birt Bayon helységben netalán rejlő királyi jogát a káptalannak átengedi. (L. 45.) Eredetije hártyán, belül a rányomott pecsét sértetlen; 24. Iád., 4. cs., 1. sz. 40. II. Lajos király. 1516. évben meghagyja Yemrey Bencze udvarnokának, hogy a kakathi átjárót vámjával együtt, nem különben Dorogh helységet, szinte vámszedési jogával, melyeket rendeletéből lefoglalva tartott, az esztergomi káptalannak azonnal visszaadja. (L. 4G.) Eredetije hártyán, a pecsét hiányzik róla; 28. Iád., 1. cs., 18. sz. 41. II. Lajos király, 1523. évben György esztergomi érseknek, mint előde, néhai Tamás bibornokérsek végrendeleti végrehajtójának bokros érdemeit megjutalmazandó, tekintve, hogy a török elleni hadviselésre az elhalt bibornoknak tömegéből kész pénzben 41000 frtot aranyban, ékszerekben pedig nagy összegre rugó értéket átvenni kénytelenittetett, melyek a végrendelet értelmében az angyal üdvözölte boldogságos Szűz kápolnájára lettek hagyományozva, némi pótlás fejében nevezett kápolnának Damás várát a hozzá tartozó Damás, Zob, Lethkés, Hellemba, Tewleges helységekkel és egyéb pusztáival együtt, melyeket Deesházy István 2600 ftért eddig zálogban tartott, az esztergomi káptalannak ezen összegben átírja, és örök birtokába bocsátja. (L. 47.) Eredetije hártyán, fehér-zöld-vörös selymen függő pecséttel; 32. Iád., 1. cs., 13. sz. 42. I. Ferdinánd király, 1536. évben kelt okmánya által, miután Csábrág várát, melyhez az esztergomi Káptalan jogot tartott, Simon zágrábi püspöknek, és unokáinak adományozta volna, ugyan ezen káptalan kérelmére, azon esetben, ha azt vissza nem kaphatná, némi pótlás fejében a Garam melletti Szent-Benedek apátságnak világi kezekből való visszaváltását azon feltételek mellett engedi meg, melyek Thurzó Elek országbíró előtt az illető Felek által köttettek, és általa ezennel megerősítve is lőnek; sőt ha a Káptalan Csábrág iránti jogát bebizonyitandja, azon esetben, a Szent-Benedeki apátság birtokát most és akorra odaajánlja. (L. 48.) Eredetije bőrhártyán a királynak saját aláírásával, a benlétezett veres nagy pecsétnek csak töredéke van meg; 40. Iád., 7. cs., 31. sz. 43. I. Ferdinánd királynak imént emiitett okmányában megérintett szerződvény az Országbíró jelenlétében 1536. évben Ferencz Segniai Püspök, és az esztergomi Káptalan között meg is köttetett, mely szerint ezen káptalan a