Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. II. Oklevelek 1500–1818. (Budapest, 1919.)

damus tenoré presencium quibus expedit universis, quod prudens et circumspectus vir Sebastianus Sawer filius olim providi et circumspecti viri Erhardi de Bamberga camerarii montanarum spectabilis et magnifici domini Johannis de Zapolya comitis perpetui terre Scepusiensis ac wayvode Transilvaniensis necnon iudicis Siculorum regie maiestatis etc. de Schmelnicia nostri veniens ín presenciam exhibuit nobis et presentavít quasdam literas nobilis condam viri Johannis Pyesk eiusdem loci ac universarum montanarum regni Hungarie supremi provisoris in ideomate germanico in pergameno patenter pendentique sigillo et autentico eiusdem confectas, petens nos debita cum instancia, uti nos easdem literas dicti olim Johannis Pyesk litteris nostris privilegialibus transeribi et transsumi facientes eidem dare et concedere dignaremur iuris sui uberiorem ad cautelam, quarum tenor talis est. Átírva Piesk Jánosnak i432 május 19-énJászón kelt oklevele. (353—356.].) Nos itaque peticionibus dicti domini Sebastiani camerarii Zmolniciensis nobis superinde porrectis inclinati prescriptas literas annotati quondam Johannis Pyesk de verbo ad verbum sine diminucione et augmentacione aliquali presentibus literis nostris privilegialibus transsumendo ac transeribi faciendo eidem domino Sebastiano duximus concedendas iuris eiusdem ad cautelam. Dátum feria secunda proxima post dominicam Jnvocavit, anno domini millesimo quingentesimo vigesimo quarto. Hártya fehér-kék zsinegről függő töredezett pecséttel a központi részben 75. csomó 1. szám. 1524 április 4, Trencsén. Trencsénmegye hatósága jelenti 11. Lajos királynak, hogy kétrendbeli, 1521 május 14-én és május 31-én Budán kelt parancsára a birtokfelosztást Szúnyog Bertalan és a néhai Szúnyog Gáspár fiai László és Mózes között nem tudta végrehajtani, azért az örökösödés eldöntése végett a király elé utasította a feleket. Dátum in loco sedis nostre iudiciarie Threnchinii feria secunda proxima post conductum Pasche in die scilicet beati Ambrosii doctoris, anno domini millesimo quingentesimo vigesimo quarto. 1789-ben hitelesített másolat a központi levéltár újabb részében.