Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. II. Oklevelek 1500–1818. (Budapest, 1919.)

ad utrumque sexum, hol pedig azok is deficiálnának, ottan nem másra hanem az tekintetes Hadadi Wesseleni familiara úgymint nekem közelben valo atiamfiaira minden per patvar nelkűi ad utrumque sexum. Hogyha pedig ezen familianak is (kit Isten tavoztasson) mindkét agon magva szakadna, hason fele a várnak és jószaginak raita levő fele summában maradgion az igaz romai aniaszentegyházra, hogy az egyházi rendek a magiar nemzetből álló iffiuságot az oskolakban jüvedelméből intertenealliák és tanítassák. Mas hason fele pedig szálljon ezen Magiar orszagra mint edes hazamra, hogy annak primasi az joszag iüvedelméből poganiok rabsagába levő nemzetünkbeli szegény rabokat szabadicsanak. Es ezen Szepes várát joszagostul ezen rendesen meg emlitet legatariusim békessegesen mind addig birhassak, valamig ezen országnak legitimus kiralyatul iuxta sextam donationis conditionem nem redimáltatik. Emlékezetben hozom azt is, hogy az szegeny első társamtul Forgacz Evátul maradót atiai vagy anyai akar mi nevel nevezendeő iovaibul sem mostani atiamfianak sem másnak akarkinek is (tudomásom szerint) semmit is el nem adtam. Ha pedig éltében vagy holta után valamit el attam volna is, melyről nem emlékezem, annal sokkal nagiobb és töb iokkal voltam hozza s maradékihoz is, főképen akki tőlem iobban érdemiette. De szegény tarsom betegségenek idejeben főképen utolso niavaliaiaban annyit osztot el eleemosynaul clenodiumiba, hogy magam is sainaltam kit az en acquisitumombul is toldot, de semmit ellene nem zugolottam érette, tőlle való fiaknak pedig annyit attam mind arany ezüst marhát, hogy etiam iure divisionis az aniai kezemnel marat iokbul töb ki nem telhetet volna magam saiatombul is szép draga lora valo szerszamokat pallosokat czapragokat keöves kengyeleket és kő nélkül valo ezüst aranjosokat is süvegben valo gyémántos arany medalyokat, nagy pénz erő feő lovakot és töb effele sok iokot attam. Eőstűl marat jószágombul provenialo minden iuvedelmimet is (kivel eltemben nem tartoztam volna) öt egész esztendőkig ugy mint az erdelyi haborunak kezdetéig mindenestől Ferencz és Istvány fiaimnak kezekhez administráltam, semmit magamnak meg nem tartván bellőle.