Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. II. Oklevelek 1500–1818. (Budapest, 1919.)

nak nádor ispannia kunoknak biraia Szepes varanak groffia és varmegjeienek eöreökeös feő ispannia es az fölséges második Ferdinánd csaszarnak magiar nemet és cheh orszaghi kiralinak etc. feő tanaczia es Magiar orszagban helytartoia etc. Noha az felsíges ur istennek kegyelmessigébűl mostan io egésségben vagiok, de gondolkodván az emberi termeszeinek halandó voltarul, abban bizonios lévén, hogy meg kell halnom, de hol es mikor rendelte eő szent fölsege halalomat bizonytalan lévén, akarvan az én szerelmes hazastarsom Listius Anna Rosinn aszony es giermekim groff Thurzo Szaniszló Adam es Mihály fiaim es groff Thurzo Eva leaniom keözeött, az kik mostan Istennek kegelmességébűl élnek, az én kevés iovaimrúl, kikkel az ur Isten engemet szeretett, es kinek egy része eleimtűi maradott, kit pedig magam pénzemmel szerzettem es faratsagommal és valtottam, intézést tennem, mostan épp elmével egésségben végeztem ezt az limitatiot és Írattam ezt az testumentumott. Melinek megtartásara keöteleztetem eőket az ur Istennek itileti és átka alatt, ha meg nem tartanák, ha penig megtartiak, az ur Istennek minden aldása szallion reaiok. Leg eleőszer az en lelkemet az ur Istennek eő szent felségének, az ki engem teremtett és bennem adta, ajanlom wiszont eő feőlségének. Nem kételkedvén semmitt, hogy eő szent felsége az eő szent fiának az ur Jesus Christusnak érdemeiért, ki az én bűneimért és az világ bűneiért elegett tett, az Abrahamnak kebelében be wiszi, kiért mindenkor és most is keöniörgeök eő szent föJsigének. Az uthan halákat advan eő szent felségének mind azokrul a iokrul, kiket welem érdemetlen emberrel cselekedet eő szent felsége, testem az földnek giomraban, az honnét wetetett temetessék az lőczey templomban Szepes varmegieben, az mely templomban az én szerelmes atiam uramnak és eleimnek temeteő heliek wagion, ugy az mint az én állapatom kevánnia tisztessígesen az én szerelmes atiamfia altal, ha tovab éli nalamnal. Ha penig az ur Isten eötet is ki wenné, az én eöregbik fiam altal, az mely keözüleök élni fogg ackor, es jámbor szolgaim altal, kiket ide ala continuus curatoroknak rendeltem, temetessék, es ott magán waló sirt csinallianak, és egy epitaphiumott erigallianak, kinek keöltsigére hagjok negy ezer forintott.